A kortárs japán irodalom jelentős alakja, műveiben, megkapó erővel ábrázolja a japán néphagyományt, Japán első olyan írója, akit igazán modernnek nevezhetünk.1935. január 31-én született egy sikokui faluban. Tizennyolc éves korában Tokióba költözik, hogy francia irodalmat tanuljon a Tokiói Egyetemen, és a kortárs francia és egyesült államokbeli irodalom intenzív hatása alatt még diákkorában, 1957-ben írni kezdett. Óe, akinek fia, Óe Hikaru értelmi fogyatékos, gyakran mélyen személyes, félig önéletrajzi jellegű műveket alkot, 1968-as Személyes ügy című regénye például egy olyan ember története, akinek dűlőre kell jutnia fia értelmi fogyatékosságával. The Silent Cry (Csendes sírás) című regénye elnyerte a Tanizaki díjat. A 71 éves Kenzaburo Oe Japán egyik legjelentősebb írója, 1994-ben irodalmi Nobel-díjat is kapott.

 Óe Kenzaburó, aki nemcsak a japán, hanem minden nép folklórja iránt komoly érdeklődést mutat, amikor 1997-ben egy konferencia díszvendégeként Magyarországon járt, elmondta, hogy gyermekkorában, a II. világháború idején édesanyja magyar népmeséket olvasott fel neki, s ezek közül is nagyon megragadta az égig érő fát megmászó Jánosról szóló magyar népmese. Azóta több kötetes magyar népmesegyűjtemény is megjelent japánul.

Nemrég az oszakai bíróság igazat adott Óe Kenzaburó Nobel-díjas írónak "Okinavai feljegyzések" című könyvével kapcsolatban. A bíróság elismerte, hogy a Császári Hadsereg "mélyen érintett" a tömeges öngyilkosságokban, Óe Kenzaburó könyveiben főként a második világháborúval és Hirosima lebombázásával foglalkozik.

 Magyar fordításban megjelent művei:

* Futball-lázadás (1997, fordította Vihar Judit)
* Mint egy állatot - novella (Modern japán elbeszélők kötetben, 1967;
    Tanúvallomás egy perhez - Elbeszélések a II. világháborúról, 1970)

Forrás: A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából