Sok minden hátráltatta a költői indulásban; a nehéz, hányatott gyerekkor, a súlyos betegség azonban inkább megérlelték és egyénire hangolták, mintsem elfojtották volna költői tehetségét. Többnyire hagyományos, kötött formában írt verseiben az élethez való szenvedélyes ragaszkodás, az emberi felelősségérzet szólalt meg. 1943-1947-ig a budapesti egyetemen jogot végzett, majd pénzügyi tisztviselőként dolgozott. 1958-ban másfél évig Mátraházán tüdőszanatóriumban ápolták. 1960-ig a miskolci II. Rákóczi Ferenc Könyvtár munkatársa. Ekkor jelentek meg első versei. 

1965-ben Debrecenbe költözött. 1967-től haláláig a Kölcsey Művelődési Központ munkatársa volt. Megjelent kötetei - Vallás és városfejlesztés (Debrecen, 1962); Hullámtörő; Szeretők (versek, Bp.); Előjelek (versek, Bp.); Írott kő (versek Bp.).