A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Eredeti neve Reif György. Kőbányai munkáscsaládból származik. A nyilas uralom alatt családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott élte meg a háború végét. A Színművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a Komlói szénbányában végzett munkával. Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent "Szerelem csütörtök". Zenés bohózatát, a "Légy szíves Jeromos"-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban. Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az "Idegen bajnok" 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a "Negyven prédikátor" (1973) és a "Ha jönne az angyal..." (1998) regényeit tartja. Saját véleménye szerint: "Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.".

1989 óta a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival. 1990-től három évig a Magyar Hírlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai. Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, "mindennapi hősök" szerepeltetése. Látásmódja szatirikus, ironikus. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott). 2007-ben az URBIS kiadó megkezdte az "Életmű sorozat" kiadását.

Díjai, kitüntetései

* SZOT-díj (1967)
* József Attila-díj (1973, 1978)
* Karinthy-gyűrű (1981)
* Kossuth-díj (1983)
* Nagy Lajos-díj (1993)
* Maecenas-díj (1994)
* MSZOSZ-díj (1995)
* Demény Pál-emlékérem (1995)
* Kollektív Pulitzer-díj (2000)

Forrás: A Wikipédiából, a szabad lexikonból 

ISMERTETŐK