1883. augusztus 15-én a szlavóniai Vrpoljében, parasztcsaládban született. Gyerekkorában pásztor volt, ekkor készítette első fa- és kőszobrait. 13 éves korától kőfaragónál dolgozott. A spliti Irodalmi és művészeti klub támogatásával 1900-ban iratkozott be a bécsi Képzőművészeti Akadémiára, ahol 1904-ig tanult Könignél és Hellmernél, valamint az építész Otto Wagnernál. Műveit 1902-től a Bécsi Szecesszió tárlatain állították ki. Csatlakozott a Nyugaton élő szerb és horvát fiatalok mozgalmához, amely a jugoszláv egységért és a polgári átalakulásért küzdött. Alkotásait a londoni Earl’s Court osztrák kiállításán, Münchenben és 1905-ben a párizsi Őszi Szalonon is bemutatta. Rodin is felfigyelt rá, tanítványává fogadta. Maillolnál és Bourdelle-nél is tanult, művészete ez utóbbihoz áll közel, de erősebb és népibb mesterénél. 1906-ban a szerb állam I. Péter király portréjának elkészítésével bízta meg. E feladat tovább közelítette a délszláv népek közösségének eszméjéhez. Ekkor kezdte tervezni a Rigómezei Panteont, az 1389-es csata meg nem valósult emlékművét, amelynek egyes darabjait évekig mintázta. Koszovói lány című, balladai ihletésű reliefje Belgrádban látható. Meštrović aktívan részt vett a horvát művészet fejlesztésében, e mozgalom csúcspontja az 1910-es zágrábi kiállítás volt. Hazafias érzése számos művét áthatja. Politikai nézetei miatt Bécsben felfigyeltek rá a hatóságok, ezért Rómába ment. Itt élt 1911-1914 között, s főként Michelangelo művei hatottak rá. 1911-es római kiállításán, majd Velencében az 1914-es Biennálén állította ki először rigómezei hőseit. Kraljevic Marko (Marko királyfi) című lendületes lovasszobor-torzója Rómában nagydíjat kapott, Donatellóhoz és Verocchióhoz mérték. Római szobrai többnyire expresszívek, ilyen Milos Obolicnak, a szultán legyőzőjének torzója. Ezzel ellentétes hangulatú, lírai alkotása az Emlékezés női aktja. Az I. világháború tragédiáját bronz Pietája jeleníti meg, itt Jézust önmagáról, Máriát anyjáról mintázta. Madonna gyermekkel című faszobra gótikus hangulatú műveinek egyike, bánatos anyafiguráinak első példája. A háború után a zágrábi Képzőművészeti Akadémia rektora lett, művészek sorát nevelte ki. Az új Jugoszláviában csalódott, a szerb-horvát ellentét elkeserítette. Számos monumentális emlékművet mintázott. Splitben áll Marko Marulic reneszánsz költőt és Grgur Ninski 9. századi püspököt ábrázoló szobra, Belgrádban a Hálaszobor Franciaországnak. A belgrádi Nemzeti Múzeum kariatidái az athéni Erekhtheiont idézik, a Kalemegdán-domb oszlopon álló, kardos és galambos férfiaktja a Győztes emlékműve. A cavtati Racic-mauzóleumban (1920-1922) létrehozta a szobrászat és építészet szintézisét. A görögkereszt-alaprajzú, kupolás épület jelenetei a járványban elpusztult család sorsát ábrázolják. Átszellemült, lágy nőalakokat is mintázott, ilyenek a Kontempláció és a Táncosnő. Expresszívebb alkotása a Mózes, arca eltökéltséget és erőt áraszt. 1928-ban amerikai rendelésre készült két nagysikerű lovas szobra, a Dárdavető és a Nyilazó indián. A Horvát történelem mereven ülő, népviseletű nőalak, ölében glagolita biblia. Mestrovicot a II. világháború alatt, 1941-ben a németek elfogták, de pápai közbenjárásra szabadon engedték. Rómába utazott, s elkészítette XII. Pius portréját, majd Svájcban 1943-1946 közt folytatta Jézus élete című sorozatát. Ekkor készült drámai Jóbja, a deformált test, az arc nélküli fej az istennel perelőt tárja elénk, aki az embertelenség ellen kiált. 1946-ban meghívást kapott az Egyesült Államokba, s a New York-i Syracusa, majd az indianai Notre Dame egyetem professzora lett. 1947-ben a Metropolitan Museum retrospektív kiállítást rendezett műveiből, elsőként az élő művészek közt. Utolsó nagy alkotása, Njegos montenegrói érsek emlékműve hazájában, a Lovcen-hegyen áll. A szobrász a hősi tragikum és az átszellemült légiesség művésze, nagy feszültségteremtő erővel. Szobrászata a 19. század mestereit követi, művüket nem új formai megoldásokkal, hanem főleg tartalmi többlettel bővíti. Kő-, bronz- és faszobrai, domborművei Európa és Amerika múzeumaiban és gyűjteményeiben láthatók. Alkotásainak zöme Splitben, a maga tervezte épületben lévő Mestrovic-múzeumban, valamint Zágrábban található. Anyai gond című fiatalkori művét a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi. A spliti Mestrovic-mauzóleum szobor- és dombormű-együttese életművének summája. Szimbolista-impresszionista indulás után a szecesszió stílusát vette át, majd a népi-nemzeti és bizánci hagyomány dominált műveiben. Ez sajátos, monumentális, lenyűgöző egyéni formákat eredményez. Alkotásai erővel, fojtott vagy kirobbanó szenvedéllyel telítettek. Lendületes alakjait az erőfeszítéstől kicsavart testtartás jellemzi, fő tárgya az ember küzdelme az emberfelettivel. A két háború hatására humanista hangot ütött meg, vallásos témájú művei az emberiség tragédiáját fejezik ki. Másik fő eszméje az antik szépség és a mediterrán szellem, ezt aktjai, portréi, zenélő nőalakjai jelenítik meg, például a Cres szigeti Osorban. Dwight Eisenhower elnök 1954-ben személyesen elnökölt azon az ünnepségen, amelyen Meštrović amerikai állampolgárságot kapott. 1955-től a Notre Dame-i egyetemen tanított. Halála előtt utoljára visszatért Jugoszláviába, hogy meglátogassa a kommunisták által bebörtönzött zágrábi érseket, Alojzije Stepinacot, és magát Titót is. Hazája polgárainak kérésére az Egyesült Államokból összesen 59 szobrot küldött Jugoszláviába. (Szerte a volt Jugoszláviában állnak szobrai. A legismertebb minden bizonnyal a Belgrád fölé magasodó Kalemegdan erődben lévő gigantikus Győztes című szobor. 1952-ben a horvát népre hagyta horvátországi ingatlanait mintegy 400 szoborral és számos rajzzal. Ezekben a ma galériaként működő ingatlanokban számos alkotását meg lehet tekinteni. Saját halálát végül gyerekeié okozták. Marta lánya, aki az Egyesült Államokba költözött vele, 1949-ben, 24 éves korában elhunyt; a Zágrábban maradt Tvrtko őt 1961-ben követte. Gyermekei emlékére négy mészkőszobrot készített, míg South Bend-i otthonában néhány hónapra rá őt is utol nem érte a halál. Kívánságának megfelelően Otavicében, egy mauzóleumban helyezték örök nyugalomra.

Forrás: Fábri Ferenc