
MEDGYESSY
Ferenc
(1881,
Debrecen - 1958, Budapest)
magyar szobrász
|
Kossuth-díjas (1948, 1957), kiváló művész (1955). Orvosdoktori oklevelének
megszerzése után 1905-07 között Párizsban festeni és mintázni tanult. Kezdetben
Maillol plasztikája ragadta meg, később a Hildebrand-féle modern szobrászati
elveket is magáévá tette. Még nagyobb hatással volt rá azonban az ógörög, az
egyiptomi, sumér és asszír plasztika. 1908-ban Firenzében járt, itt
Michelangelót és az etruszkokat tanulmányozta. Ettől az évtől szerepelt itthon
kiállításokon, első sikerét jelentő
Táncolók
című reliefjével elnyerte a Művészház díját. Az I. világháborúban katonaorvos
volt. 1913-ban mintázta
Súroló asszony
című kisplasztikáját, 1915-ben a
Kis lovast.
1922-ben a Helikonban, 1928- és 1932-ben a Tamás Galériában volt gyűjteményes
kiállítása. A két világháború között kisplasztikák mellett több monumentális
szoborra is vállalt megbízást és síremlékeket mintázott. 1930-ban a debreceni
Déri Múzeum elé allegorikus szobrokat mintázott, amelyekkel a párizsi
világkiállításon Grand Prix-t nyert. 1938-ban Székesfehérvárott állították fel
török-magyar csatajelenetet
ábrázoló domborművét, 1940-ben Budapesten a Szabadság téri volt Pénzintézeti
Központra a
Szüreti menet
című nagyméretű reliefjét, 1942-ben pedig a Gellérthegyen a Gellért-kút
domborművét, 1936-ban készült
Jelky András
emlékművét Baján. 1943-ban mintázta
Szent István lovas szobrát,
melyet csak halála után állítottak fel Győrött. 1947-ben elkészítette
szülővárosa részére a
Petőfi-emlékszobrot,
1952-ben pedig Kaposvárra került
Rippl-Rónai-szobrát.
Az 1956-ban mintázott
Móricz-szobrot
ugyancsak halála után állították fel Debrecenben.
Táncosnő
című bronzszobra Budapestre, az Izabella térre került. 1953-ban alkotta
Csokonai-emléktervét.
Gyűjteményes kiállítását 1956-ban rendezték a Műcsarnokban. Forrás: Képzőművészet Magyarországon |
ÍZELÍTŐ MŰVEIBŐL: