Jones 1573. július 19-én született Londonban. Eleinte asztalos volt, később tájképfestő lett s beutazta Franciaországot, Hollandiát, Németországot és Itáliát. Aztán Velencében és Rómában az építészettel kezdett foglalkozni, néhány évig mint udvari építőmester élt Koppenhágában; 1603-05 között IV. Keresztény dán király alkalmazta őt. Keresztény nővére, Anna - I. Jakab angol király felesége - 1605-10 között számos színjáték maszkjainak és díszleteinek elkészítésével bízta meg. Első építészi munkáját, az Új Tőzsdét, Salisbury earljének készítette 1608 körül, s feltételezik, hogy a hertsfordshire-i Hatfield-kastély galériaszárnyát is ő tervezte. 1615-ben a királyi építkezések felügyelője lett. Először Greenwich-ben építette fel a Királyné Házát, olasz reneszánsz stílusában. A munka csak 1635-ben fejeződött be, az épületet - amelybe I. Károly felesége, Henrietta Mária költözött - ma Tengerészeti Múzeumként hasznosítják. 1619-22 között épült a londoni Whitehallon a Banqueting House, Jones legjobbnak tartott épülete. A zárt tömegű, egyemeletes épület homlokzatát a földszinten jón, az emeleten korintuszi oszlop-rend tagozza: a három középső axisban fél oszlop, a szélső axisokban - a sarkokon megkettőzött - pilaszter. A felületosztásban a hálós tagolás ellenére a függőleges irány a hangsúlyos, azt erősíti fel a párkányok vízszintes vonalát megszakító golyvázat. Az osztótagozatok keretében a földszinten - váltakozva íves és háromszögű - oromzattal képzett, az emeleten szemöldökös keretű ablakok sorakoznak. Az épületet fönt a lapos hajlású tetőt eltakaró ballusztrád zárja le. Az összhatásban a klasszikus formák nyugalma érvényesül. A megjelenés tartózkodóan ünnepélyes. Húsz évvel később elkészítette a ház bővítésének terveit is.  (kattints a képre)

1623-27 között építette a St. James Palace-beli királynői kápolnát. Ez volt az első egyházi épület Angliában, amely szakított a gótikával. Sokat dolgozott London szabályozásán is, beépítési terveket készített, tereket tervezett. Utolsó nagy munkája a Szt. Pál székesegyház helyreállítása volt 1632-42 között. A rekonstrukció legnagyobb része elpusztult az 1666-os tűzvészben, csak a portikusz (oszlopcsarnok) maradt meg, de a Christopher Wren által megvalósított újjáépítés Jones terveinek hatását mutatja. Őt tekintik az angol klasszicizáló építészet megteremtőjének. Az olasz hatásokból egyéni módon kialakított, nemesen egyszerű stílusa sokáig mintául szolgált Angliában. 

Forrás: MTI-SAB