A Szlavóniában, Kesicén (a Duna-Dráva torkolata táján)
született művész eredeti nevét nem ismerjük, bár általában elfogadott
feltételezés, hogy a latinos humanista költői névvel a Johannes de Chesmicze, a
Csezmiczei János nevet helyettesítette. Mivel a horvát kisnemesi családból
származó Janus apja fiatalon meghalt, a nagytehetségű fiú nevelését anyjának,
Vitéz Borbálának a testvére, a befolyásos Vitéz János, nagyváradi püspök vette
kézbe. Vitéz János a kivételes szellemi képességekkel rendelkező 13 éves fiút a
korabeli Európa legkiválóbb iskoláinak egyikébe, Ferrarába küldte tanulni. Janus
Pannonius nyolc évet töltött Ferrarában, Guarino da Verona mester iskolájában;
itt ismerkedett meg a reneszánsz, a humanizmus kultúrájával, s itt vált
iskolázott, tanult-művelt költővé, a klasszikus nyelvek és irodalmak s a
retorika (szónoklattan) ritka tudású ismerőjévé. Ferrara után Janus négy évig
Padovában, majd Velencében tanult egyházjogot. Tanulmányai végeztével, 1458-ban
a doktori fokozatok egyikét is megszerezte.
|
|
Iniciálé a költőről |
Szobra Pécsett |
Janus Pannonius csaknem 400 költeményt írt Itáliában. Számos
nagy terjedelmű dicsőítő verset (panegyricust), valamint különösen sok
epigrammát szerzett ezekben az években; csipkelődő, illetve igencsak pajzán
epigrammáinak mintájaként az antik költők szolgáltak, például a római Martialis
(42-107).
Amikor 1458-ban Janus Pannonius végleg hazatért, méltán vélte úgy, hogy idehaza
fényes pálya vár rá; hiszen tanultságával és művészi teljesítményével itthon
nemigen vetekedhetett vele más, s a jó családi kapcsolat is kedvezőnek látszott.
Vitéz János, Mátyás volt nevelője ekkorra ugyanis már az uralkodó legbensőbb
emberinek egyike, esztergomi érsek, illetve a király nagyhatalmú kancellárja
lett. Valóban, Janust már egészen fiatalon, 1459-ben pécsi püspöknek nevezték
ki. 1465-ben Janus a király személyes megbízottjaként, követeként egy rövid
időre az oly nagyon szeretett szellemi hazájába, Itáliába térhetett vissza; a
pápánál tett hivatalos látogatása során a török elleni hadjáratok ügyében
tárgyalt. (Itt és ekkor ismerkedett meg az újplatonizmus filozófiájával s ennek
legfőbb képviselőjével, Marsilio Ficinóval.) Költői pályája is felfelé ívelt;
Magyarországon is számos jelentős epigrammája, elégiája és sok más műfajú
költeménye született.
A meredek felívelést azonban gyors és tragikus bukás követte. l470 körül a
Kázmér, lengyel királyi herceg és Mátyás király közötti trónbirtoklási
küzdelmekben Janus Pannonius Mátyás ellen fordult. A tüdőbeteg költőnek
menekülnie kellett, amikor a király felismerte az ellene szott összeesküvést,
illetve azt, hogy ennek (Vitéz Jánossal együtt) Janus is részese. Az immár
nagybeteg Janus 1472 márciusában, Itáliába való menekülése közben halt meg
Horvátországban, a Zágráb melletti Medvevárban. Az utolsó idők politikai
ellenségeskedése ellenére Mátyás király értette és sokra értékelte Janus
Pannonius költői nagyságát: a költő halála után a Corvina könyvtár számára
összegyűjtette Janus verseit.
Forrás: Barangolás a stílusok világában
ÍZELÍTŐ MŰVEIBŐL
|