A legendák szerint az egyiptomi Óbirdalom, Dzsószer fáraó idején élt. Imhotep volt az első ismert orvos, építész és gyógyszerész, továbbá csillagász, illetve írnok. Ez a rengeteg szakértelem alighanem túlzás, ám Imhotep kétségkívül a legelső, modern értelemben vett „tudományszervező”, és önálló, eredeti gondolkodású építész lehetett. A suméroknál nevelkedett. Ő tervezte a Dzsószer piramist, ő találta fel a kőből való építkezést. Szerepe volt a naptár bevezetésében. A gyógyítás isteneként is tisztelték, a görögök ezért azonosították a görög gyógyító istennel, Aszklépiosszal. Állítólag ő találta fel az írást is. Isteni rangra emelték. Walter Brian Emery 1964. október 5-én látott hozzá Imhotep sírjának kereséséhez, de ezt a sírt még ma sem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy Imhotep "a nagy Dehanban nyugszik, a barlangban, amely oly kedves a szívének". Imhotep számos művet és tanulmányt írt, különösen orvosi témákban, melyekből sajnos egyetlen sem maradt fenn. A Középbirodalomtól kezdve 500 évvel a halála után írnokok tartották fenn emlékét.

Imhotep és a tények

Ami biztos: Imhotep építette az első piramist, a III. dinasztiához tartozó Dzsószer fáraó szakkarai lépcsős sírhelyét, amely eltér a későbbi, gúla alakú piramisoktól. Imhotep alighanem részt vett egy másik piramis építésében is, neve legalábbis fennmaradt a Dzsószer-Teti (más néven: Szehemhet) fáraó befejezetlen építményével összefüggésben is.

A több mint négy és félezer éve, az egyiptomi Óbirodalom idejében élt Imhotepről a rendkívül szűkszavú források alapján bizonyosan csupán azt jelenthetjük ki, hogy a Kr.e. 2620 táján trónra lépő Dzsószer fáraó szolgálatában állott. Dzsószer korából egyetlen egy emlék maradt fenn, amely Imhotepre utal, és ez pedig a fáraó piramisának szent kerületében bukkant elő. A felirat szerint Imhotep az alsó-egyiptomi király pecsétőre, királyi kamarás, herceg, palota-elöljáró, „a nézők legnagyobbja” és szobrász volt.

A jóval később élt, görög nyelven író Manethón, akitől az egyiptomi uralkodókra vonatkozó ismereteink jelentős részét nyertük, így fogalmazott Imhotepről: „Aszklépiosznak tartották az egyiptomiaknál orvosi tudása miatt. Ő találta fel a faragott kövekből történő építkezést. Írással is foglalkozott.” (Aszklépiosz a gyógyítás görög istene volt.)

ÍZELÍTŐ MŰVEIBŐL: (kattints a kisképre)

Szakkarai lépcsős piramis, Egyiptom

Imhotep felirata

Imhotep élete

Imhotep kapcsán a legvalószínűbb az, hogy tényleg a fáraók korának egyik legnagyobb tudósa volt, de annyi tudományos eredményt és írást tulajdonítanak neki, hogy Kákosy feltételezi: az ő nevében íródott könyveket alighanem mások ötlötték ki. Egyes források szerint Imhotep saját kezűleg is részt vett az építkezésekben, de Kákosy szerint inkább irányító funkciót töltött be mind a piramisok építésénél, mind pedig a szerteágazó orvostudományi kutatásokban vagy éppen a csillagászati megfigyelésekben.

A tényekhez tartozik, hogy az egyiptomi uralkodók trónra lépését, születését különböző dátumokhoz kötik a különböző országok egyiptológusai. Így például Kákosy szerint Dzsószer Kr.e. 2620-ban lépett trónra, de egyes brit történészek például ennél több mint hatvan évvel korábbra teszik Dzsószer uralkodását. Mások csak tíz évvel tolnák távolabbra tőlünk ezt a kort, annyi azonban kiderül ezekből az időpontokból is, hogy Imhotep élete szintén bizonytalan datálású.

Angolszász szakértők szerint egyébként Memphisz egyik elővárosában, Ankhtowéban született, más források szerint viszont Gebelein faluban látta meg a napvilágot, Thébától délre. Apja állítólag egy Kanofer nevű építész volt – ez azért érdekes, mert akkor éppen hogy nem Imhotep lenne az első építész a történelemben akit ismerünk – pedig sokan ezt állítják róla! Édesanyja neve még bizonytalanabb: talán Khreduonkh-nak hívták őt.

Forrás: Szegő Iván Miklós