Jean-Antoine Houdon (ejtsd. udón)
 (1741, Versailles - 1828, Párizs)

 

francia szobrász

Slodtznak, Lemoynenak és Pigallenak volt tanítványa. 1761-ben elnyerte a Prix de Rome-ot, egy évtizedig Rómában tartózkodott és ott készítette első nevezetes művét, Szent Brunó nagy szobrát, mely a római Sta Maria degli Angeli templom előcsarnokában áll. E megkapóan egyszerű, realisztikus művében már kitűnik a szobrász lényege a természet mély tanulmányozása távol tartja tőle mind a barokk szobrászat, mind utóbb az antikizáló irány külsőségeit, modorosságait. Hazatérése után 1771-ben állítja ki a Morpheust, de csakhamar mellszobrokkal és képmásszobrokkal arat nagy sikert. Körülbelül 200 márványból, bronzból, terrakottából készített mellszobra közül a Louvre -ban láthatók Franklin, Diderot, Buffon, Aubert abbé, a párisi Ecole des Beaux-Artsban XV. Lajos és Rousseau, a párisi André-gyüjteményben Gluck zeneszerző a versaillesi múzeumban Mirabeau, Voltaire, XVI. Lajos, Duquesnoy, a hágai múzeumban Suffren mellszobrai. Mindezek elfogulatlan természetessége, pszichológiai jellemzése a 19. sz. francia szobrászatát készíti elő. Moliére mellszobra és Voltaire híres ülő szobra a párisi Théátre Francais előcsarnokában a francia művészetnek mai napig legismertebb művei közé tartoznak, míg híres Diana-szobra nyúlánk eleganciájával éppen úgy emlékeztet a 16. sz. -i, mint a modern francia mesterekre. Amerikában készítette Washington szobrát, mely a richmondi Capitoliumon van fölállítva. Könnyed természetesség jellemzi a téma megfogalmazásában. Bravúrosan kezeli a márványt. Meghívásra járt Oroszországban és Amerikában.

Forrás: Révai lexikon

ÍZELÍTŐ MŰVEIBŐL:


  1767


1770


1778


1778-81


1783


1788-92