Hernádi Gyula műveiből

Deszkakolostor

Több mint negyedszázada már, hogy 1959-ben megjelent Hernádi Gyula első könyveként a Deszkakolostor. Ez a novelláskötet rendkívüli figyelmet keltett: elismerést és vitát, biztatást és elmarasztalást egyaránt kapott az akkor még fiatal író. Ideje újra felfedeznünk ezt az értékes gyűjteményt. Emlékezetünkbe idézni pl. a címadó írás Menykóját, a munkássá érett cigányfiút, aki megrendítő harcot vív önmagával, hogy el ne hódítsa más asszonyát. Vagy a Hideg van című novella hősét, aki a halál árnyékában azt keresi, mit őrzött meg leginkább emlékezete a múló időből. S jó lesz majd a könyvet újraolvasva fölidézni a púpos csodagyerek, az utolsó szerepében elbukó színész vagy a lovaiért meghalt kocsis történetét. Valamennyi írás az emberi lélek sokszínű, finom és hiteles bemutatása.

Királyi vadászat

Hernádi talán legjobban sikerült drámája, s legnagyobb színpadi sikere is a Királyi vadászat, melynek alaphelyzetét – a mesterségesen rendezett, sportként művelt "hadijáték" motívumát – az Erőd című regényéből ültette át ide az író. A vadászatnak álcázott háborúsdit ezúttal Erdődy gróf rendezi a birtokain; s résztvevői a magyar arisztokrácia tagjaiból kerülnek ki. A játék során véletlenül megölik az odalátogató királyi párt: IV. Károlyt és Zita királynét. A gróf polgári hasonmásokkal játszatja el a királyi pár szerepét, akik azonban olyan jól belejönnek az alakításba, hogy nem akarnak engedelmes bábok maradni. Az eredmény a történelemkönyvből már ismert eseménysorozat – az 192l-es királypuccs, a "budaörsi csata", majd a száműzetés. A gróf meg akar szabadulni az immár fölöslegessé vált alteregóktól – ezért Károlyt az ő emberei is elkísérik a száműzetésbe, hogy a megfelelő pillanatban eltegyék láb alól. "Az alapszituáció amilyen abszurd, olyan hiteles is; csak az első néhány "ha"-t kell elfogadnunk, s máris hibátlanul illeszkednek egymásba a fogaskerekek" – írta a Pesti Színház előadásáról szóló kritikájában Nagy Péter.

 

Hasfelmetsző Jack

Watson doktor, Sherlock Holmes elválaszthatatlan barátja és társa, a detektív Baker Street-i lakásának szalonjában, a kandalló mellett ül, szinte elsüllyedt a hatalmas barna karosszékben. Arca helyén feketén világított az egyenletes szomorúság, komor volt, mint aki legalább három családot gyászol egyszerre.
Sherlock Holmes fel-alá sétált előtte a vastag, sötétkék szőnyegen.
- Szégyellem magam. Igenis, szégyellem magam. Annak idején azt ígértem a hercegnek, két hét alatt megtaláljuk. Négy év telt el azóta - mondta ingerülten.
- Nincs ok a szégyenre, Holmes.
- Miért ne lenne rá ok, kedves Watson? - kérdezte a detektív gúnyosan.
- Mert ez az évezred legbonyolultabb ügye, és Hasfelmetsző Jack az évezred legrafináltabb bűnözője.

Hasfelmetsző Jack London egész lakosságát rettegésben tartó bűntettei mögött látszólag egy szadista gyilkos, valójában egy bonyolult politikai cselszövény középpontjában maga Viktória királynő áll, akinek módszeresen kiépített titkos szervezete terrorcselekményekkel, merényletekkel akarja befolyásolni és formálni a nemzetközi (és a bel-) politikát. A különböző manipulációkkal késleltetett nyomozást a nagyszerű Sherlock Holmes vezeti, a nehézségek ellenére végül is sikerrel. A történet szükségképpen a politika mai boszorkánykonyhájára utaló asszociációkat idéz föl az olvasóban: a hegemóniája elvesztésébe beletörődni nem képes nagyhatalom félelmes mesterkedéseit, a nemzetközi terrorizmus tevékenységét és hátterét leleplezve.

A boldogság temploma

Hernádi az őt foglalkoztató, rá jellemző témának, a szövegalakítás modern és hagyományos módszereinek megannyi fajtáját felvonultatja ebben az írói eredményeit mintegy összefoglaló új művében. Cselekményes és intellektuális kalandok - politikai, tudományos és filozófiai utalások, eszmefuttatások -, realista elbeszélés és lírai hangulatú szürrealista képsorok keverednek kavarognak benne. A függelékben még betanulását, próbáit, a történetben iktatott - s Pécsett nagy sikerrel bemutatott - Arisztotelész-drámáját is olvashatjuk. "Esszenciális realizmusa" gyakran átmenet nélkül vált át fantasztikus, abszurd tartalmú, sőt a groteszk-borzongató horror történetre - de képzeletének legelrugaszkodottabb játékain, leggátlástalanabb képzettársításain is áttetszik - az olvasó számára olykor sejtelmes logikájú - sajátos racionalizmusa.