Művészete felszabadította a festészetet a bizánci hagyomány terhe alól, elhagyta a merev hagyományokat, alakjai emberi vonásokkal gazdagodtak, teret foglaltak el a kompozícióban. Giotto vezette be a perspektívát, a háromdimenziójú ábrázolást a festészetben. Képei gyakran erősen drámai töltésűek, melyet a fény- és színhatások felhasználásával ér el.

Firenze mellett, a várostól 14 mérföldre levő Vespignano faluban született, apja egyszerű földműves volt. Giotto elevenségével és éles elméjűségével már 10 éves korában megszerettette magát. Már ekkor természetes hajlam vonzotta az ábrázoláshoz, hol kövekre, hol a homokba vagy a földre rajzolt valós és kitalált dolgokat. Így került Firenzébe tanulni. Korai munkáihoz tartozott a Szent Ferenc-ciklus Assisiban, mely a szent legendáját mutatja be. Sikeresen egyesíti az emberközpontú szemléletet és a szigorúan zárt kompozíciót. A részletek élethűek, de az együttesek egésze nagyvonalúan idealizált. 1290-től Assisiben festi Izsák történetét. Színeiben Cavallini és a római iskola hatása-, a körvonalak határoltságában pedig Cimabue tanítása jellemző. 1290-95 között Assisiben, majd Firenzében készíti a Santa Maria Novella Krisztus a kereszten nagy méretű táblaképét. 1300-ban Rómába látogatott, ahol elkészítette Bonifác pápa képmását (freskótöredék, San Giovanni in Laterano), és a laterani loggián és bazilikán dolgozik. 1304-05 években Riminiben él. 1305-1306 körül a Scrovegni család megrendelésére dolgozott a padovai Capella degli Scrovegni all’Arenában, Szűz Máriáról és Jézus Krisztus életéről festett freskójeleneteket, melyek már az érett Giottót mutatják. Kifejezőereje megnőtt, művein egyaránt megtalálható a csendes szemlélődés és a kétségbeesett fájdalom. A szereplőket sodró erejű együttesekké formálta (ilyen Krisztus elfogatási jelenete). A kompozíciók egyszerűek, a háttér alá van rendelve a mondanivalónak, az arcok pedig kifejezik a szereplők érzelmeit. Visszatér Firenzébe, ez időben készül az Ognisanti Madonnája. Rómában, Nápolyban és Firenzében több herceg, és egyházi méltóság megrendelésének tett eleget. A firenzei Sta Croce-templom Bardi- és Peruzzi-kápolnájának freskóin már tanítványai is dolgoztak. Stílusa veszített drámai erejéből, de monumentálisabb lett. 1334-ben Firenze kinevezte Giottot Magnus Magisterré (Nagy Mester), és a dóm építőműhelyének vezetőjévé. Az ő tervei szerint készült el a dóm harangtornyának első emelete. Giotto műhelye a firenzei festészet nagy iskolájává vált. 1337 január 8-án Firenzében elhalálozik.