11797. október 8-án Bayreuthban született, 1863. február 14-én Gleichenbergben halt meg, tanított a bécsi Akadémián. Munkásságát az eklektika iránti szeretet határozta meg, de sokat tanult az olasz reneszánsz formanyelvéből is. A bécsi belváros erődítményrendszerének bontását és a reprezentatív új várostengely - Ringstrasse - építését 1860-ban kezdték el. A körutat szegélyező lakótömbök sorában fontos középületeket is emeltek. Maga a körút Förster városépítészeti elgondolásai alapján épült fel. Bécsben ő tervezte a zsinagógát, a Ringet és több bécsi középületet.

1826-ban felavatták a bécsi hitközség reprezentatív zsinagógáját. A pesti zsidók közül többen jártak a császári fővárosban és az ottani zsidó templom mély benyomást tett rájuk. Világi és vallási vezetőkből álló testület 1845-ben döntötte el a templomépítést. Olyan zsinagógát akartak, mely tiszteletben tartja a tradíciókat, de otthont ad a liberalizációs törekvéseknek is. Az istentiszteleteket ünnepélyessé kívánták tenni, orgona és énekkar alkalmazásával. A kiírt pályázatra Hild József klasszicista, Feszl Frigyes bizánci stílusú épülettel jelentkezett. Végül Ludwig Förster mór stílusú épülettervét fogadták el. A Dohány utcai Zsinagóga építéséhez 1854. július 30-án fogtak hozzá. Amikor Förster az építkezésektől távol volt, a munkálatokat Wechselmann Ignác vezette. 1859. szeptember 6-án a zsidó nagyünnepek előtt ünnepi külsőségek közepette felavatták a templomot. A templom külső mérete 26,80x74,95 méter, a belső zsinagógai tér 1200 m2, tornyainak magassága 44 méter. A templom egy háromhajós, bazilika épület, melyet bírálóan épp ezért "zsidó katedrálisnak" mondtak. Förster 1854 februárjában kelt műleírása túlnyomórészt a zsinagóga építésére vonatkozó általános eszmefuttatásból áll, az épület külsejét nyerstégla burkolattal akarja megoldani, a karzatokhoz pedig öntöttvas szerkezetet tervez. Teljes belső elrendezése szinte azonos a tempelgassei zsinagógáéval, csakúgy, mint homlokzatának nyerstégla megoldása, valamint kapubejárata. Utcai homlokzatának elrendezése, kéttornyos megoldása az, ami lényegesen különbözik a bécsi templométól. Az építész és a pesti hitközség közti ellentétek 1857 őszén robbantak ki. Förster szerint a kialkudottnál jóval több tervezési munkát kellett végeznie, részben azért, mert az építtető a templomnak sokkal gazdagabb kiállítását igényelte, mint amilyenre szerződtek, részben a munkák jelentős elhúzódása és a templomépítő bizottság időt rabló, körülményes irányítása miatt. Ezért, végső álláspontként, az eredetileg kialkudott fix áras tervezési díj helyett a megemelkedett kiviteli költség 3,5%-ára tartott igényt, a monumentális épületek esetében szokásos 5%-nál még mindig kevesebbre. A hitközség azonban hajthatatlan maradt, s bár Förster nem lépett vissza, az építtető 1857. november 15-i levelében lemondott a tervező további szerepléséről. Az építkezést és a belső kialakítását aztán Feszl Frigyes fejezte be.

Magyarországon nevéhez fűződik az 1856-63 között épült, ma is álló és működő miskolci zsinagóga tervezése is. Az épület közeli rokona az ugyancsak Förster műveként ismert Bécs-Leopoldstasti zsinagóga. A homlokzatok jellemzői a keskeny, magas ikerablakok, amelyeket félköríves mélyített falmező foglal egységbe. Felettük ívsoros párkány. A keleti és nyugati homlokzaton 1-1 mór stílusú arabeszkes rózsaablak nyílik. A főhomlokzat az udvar felé néz, itt van az igen dekoratív vasalású, ívelt végződésű, hármas kapuzat. A főhomlokzatot díszes kőtábla koronázza. A háromhajós álbazilikás elrendezésű belső tér az ország egyik legszebb zsinagógai belső tere. Karcsú öntöttvas pillérkötegek osztják szélesebb fő-, és keskenyebb oldalhajókra, melyeket 3-3 csehboltozat fed, ugyancsak vas homlokívek között. A pillérkötegek között, az előcsarnok fölött és az oldalhajókban helyezkednek el a vasoszlopokkal alátámasztott női karzatok. A belsőben oszlopos, eklektikus tóraszekrény és előimádkozói pulpitus, középen öntöttvas korláttal körülvett, a sarkon kandeláberekkel ellátott bíma (tóraolvasó asztal) látható. A bonyolult, keleties ornamentikájú falfestés M. Horovitz munkája. A főbejárat és a lépcsőházak kapuszárnyain indás, leveles neoromán vasalások vannak. A zsinagóga a régió legnagyobb élő, működő egyházi épülete.

1856-ban a soproni konvent elhatározta, hogy evangélikus templomához tornyot építtet, amit addig a katolikus Habsburg-uralkodók rendeletei tiltottak. A toronyépítési bizottság elnöke Kolbenheyer lett, aki beszédek sorával hívta fel adakozásra a híveket. Ludwig Förster bécsi építésszel ingyen megterveztette a tornyot, sőt még Ferenc Józsefnél is járt segítségért. Klasszicista hagyományok keverednek az olasz késő reneszánsz jegyeivel, Förster soproni tornyán, amelyet 1861-ben illesztettek a korábban épült templomhoz.