A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Lakatossegédként szabadult föl apja műhelyében, s vándorútja során Bécsben az akadémia rézmetsző osztályára iratkozott be, ahol Solon című érmével díjat nyert. 1817-ben az akadémia szobrászati osztályán Fischer és Klieber mellett kezdett szobrászatot tanulni. 1818-ban gyalog Rómába vándorolt és ösztöndíjjal hat évet töltött itt. A dán Thorvaldsen műtermébe került. Első műveit hazaküldte, s ezeknek sikere több ösztöndíjat juttatott számára, így két évig Canovától is tanulhatott. 1824-ben, tervekkel tele, hazatért.

A 30-as években portrészobrokat síremlékeket, oltár műveket, kisebb emlékműveket készített, de élete legfőbb vágyára, Mátyás király monumentális bronz lovas szobrára nem sikerült megbízást kapnia. Sikertelen volt szobrásziskola létesítésére irányuló törekvése is. Sok kutatás után megtalálta a hazai, ruszkicai márványt. Utazása és ásatásai jórészt vagyonát is felemésztették. 1846-ban még befejezte nagyobb művét, a Pesten felállított Kölcsey-szobrot. 1847-ben visszavonult Rimaszombatba, s maga által legjobbnak tartott művén (Eurydiké) kívül csak kis agyagszobrokat készített. Mint művész a klasszicizmus jellegzetes képviselője, fő művei a kitűnő karakterábrázolású portrék. Nagyobb tervei már nem érik el a portrék művészi kiválóságát. Művészi jelentőségénél nagyobb annak a missziónak a teljesítése, amelyet a nemzeti művészet megteremtésében vállalt.

Az újjáéledő magyar szobrászat jelképes elindítójának tekinthetjük Ferenczy István Pásztorlányka vagy ahogyan ő nevezte A szép mesterségek kezdete című szobrát. Múlt századi plasztikánk e jeles emléke a képzőművészet, pontosabban a rajz születését ábrázolja. Ferenczy a Pásztorlánykát, római tanulóévei alatt a Palazzo di Venezia udvarán faragta, Canova tanácsait követve. Közismert, hogy Thorvaldsen műhelyében dolgozott, így mindkét mester hatása szerencsésen befolyásolta művészetének kibontakozását. A Pásztorlányka is ennek a kettősségnek előnyeit tükrözi. A nyugodt, összefogott, biztosan felépített szerkezet, a komponálás, maga a motívum a Thorvaldsentől öntudatlanul átvett szemlélet eredménye. A szobor részleteiben, árnyalt formai megoldásaiban Canova példája érvényesül. Ferenczy István a Pásztorlánykát elkészülte után azonnal, saját kezűleg csomagolta be, hazaküldte, és Csokonai-mellszobrával együtt a nemzetnek ajándékozta.