fERENCZY Béni
 (1890, Szentendre - 1967, Budapest)

 

magyar Kossuth-díjas szobrász és grafikus

 Szentendrén született Ferenczy Noémi ikertestvéreként. (F. Noémi - a két világháború közötti magyar művészet, és a kor európai falikárpit művészetének legjelentősebb alakja.) Apja Ferenczy Károly, a nagybányai iskola egyik vezéralakja, anyja Fialka Olga festőművész volt. 1896-ban telepedtek le Nagybányán. Művészeti tanulmányait 1907-ben kezdte Réti István és Grünwald Béla irányításával. 1910-11-ben Münchenben, 1912-13-ban nővérével együtt Párizsban tanult. Első legjelentősebb bemutatkozása a család 1916-es kiállításán volt az Ernst Múzeumban. Ferenczy Béni indulása nagyjából egybeesett a nagybányai neósok munkásságának kialakulásával, a kubizmus, a futurizmus hazai megismertetésével, a Nyolcak mozgalmával, későbbi tevékenysége pedig párhuzamos az aktivisták szereplésével.

Művészete mindezekkel a törekvésekkel szoros rokonságot mutat, de több műve bizonyítja tudatos kapcsolódását a művészet klasszikus tradícióihoz. Az 1919-es forradalom bukása után Bécsben, Berlinben, majd Moszkvában élt emigrációban, csak 1935-ben tért vissza Magyarországra. Mindinkább a plasztikai érzékenység, a szoborkompozíció belső dinamizmusa és a költői, révületszerű hangulat tolmácsolása vált művészete jellemvonásává. Művei egyértelműen az élet és a jövő melletti elkötelezettséget, termékeny és mély életfilozófiát sugároznak. Kassák Lajosnak a következőket mondta művészetéről: "A művészi alkotás alapjában véve nem más, mint a művész énjének kivetítése, megsokszorozódása az anyagban. A szoborban tehát annyiban van jelen a lélek, amennyiben az alkotó kifejezte magát általa." Fekete-fehér és színes grafikái a hazai rajzművészet élvonalába emelik. Számos könyvet illusztrált.

Forrás: Barangolás a stílusok világában

ÍZELÍTŐ MŰVEIBŐL:


táncos


Noémi


Dévi


önarc


Ady


Bartók


lépő


pihenés


Szerelmes


Felesége


Akt hát


kút