1835-ben Dijon-ban született a francia mérnök, a vasszerkezetek (hidak, csatornaszerkezetek, stb.) tervezésének és építésének világhírű úttörője, aki Magyarországon is számos épület tervezője volt. Egyetemi tanulmányai után vasúti mérnökként dolgozott, és főként hidakat tervezett. 1865-ben Párizs mellett egy hatalmas gépgyárat alapított, amely nemcsak a gazdagságot hozta meg számára, hanem a hírnevet is. 1878-as világkiállításra megalkotta a Párizs városának pavilonját. Az ő gyárában készült el a Bartholdi által tervezett, New York városában álló Szabadság-szobor is. Aztán következett egy újabb világkiállítás 1889-ben, amelynek monumentális építménye az Eiffel-torony,  egyszerűen pazar kilátást biztosít a francia fővárosra. A Mars-mezőre épített 300 méter magas vasszerkezet rengeteg turistát vonz ma is Franciaországba. Eiffel mérnöki tapasztalatait összegezte ebben a különleges toronyban: négy hatalmas pillér egyetlen oszlopban egyesül. A talaj szintjétől 60 méternyire van az I. emelet, ahol négy étterem található. A II. emelet főként a tudományos kísérleteknek van fenntartva. A III. emeletet egy csodálatos kupola adja, amelyről gyönyörű kilátás nyílik a környékre. Ha pedig kényelmesek vagyunk és nincs kedvünk megmászni néhány lépcsőt, akkor beszállhatunk egy hidraulikusan működő liftbe is, amely 6-7 perc alatt a torony tetejébe repít minket.

ÍZELÍTŐ MŰVEIBŐL: (kisképre kattintás - teljes képhez vezet)

Még ebben az évben a francia akadémia tagjává választották. Sajnos nem sokáig örülhetett sikereinek. 1892-ben a francia képviselőházban kitört Panama-botrányba ő is belesodródott. Kénytelen volt az esküdtszék elé állni, ahol azzal vádolták meg, hogy az általa gyártott vasáru a csatorna körüli építkezésekkor használhatatlan volt. E vádak alapján a bíróság Eiffelt 2 évi fogságra és 20.000 frank fizetésére kötelezte.

Legismertebb alkotásai a párizsi Eiffel tornyon kívül, a nizzai csillagvizsgáló forgatható kupolája. Eiffel tervezte a budapesti Nyugati pályaudvar épületének vasszerkezetét is, és részt vett a budapesti Margit-híd építésében. Neki köszönhetjük a Tisza két partját Szegedet és Újszegedet összekötő Belvárosi híd építését Feketeházy János tervei alapján 1883-ban. (Sajnos a visszavonuló magyar csapatok német utasításra 1944-ben felrobbantották.)