Eredeti neve Angelo vagy Agnolo di Cosimo. Raffaellino del Garbónál tanult, mielőtt 1519-ben belépett Jacopo da Pontormo műhelyébe. Ez a kapcsolat egész pályáját meghatározta. Az 1530-as években segített Pontormónak a Medici-villák díszítésénél Careggiben és Castellóban. Pontormo 1557-ben bekövetkezett halála után befejezte a firenzei San Lorenzo szentélyének freskóit (elpusztult). A Santa Trinitá-templomba festett Pietá (1527, Firenze, Uffizi) eltávolodást jelez Pontormo stílusától, a komor színek és a kompozíció Andrea del Sartót idézik. Első portréja, melyet Guidobaldo delle Roveréről festett (Firenze, Uffizi) abban az időben készült, amikor 1530-tól 1531-ig a Villa Imperialéban dolgozott, Pesaro mellett. Tiziano hatására vall, ahogy a herceg kezét kutyáján nyugtatja, testtartása azonban merevebb, mint Tiziano alakjaié. I. Cosimo herceg portréja (Firenze, Uffizi) viszont már jellegzetes stílusát mutatja: a váll a fejjel ellentétes irányba fordul, amely a kifejezéstelen tekintettel együtt megdermeszti az alakot. Mindezekből valami mesterkélt művészi elegancia születik. Portréi rendkívül változatosak, az 1530-as években festett képmásain a háttér épületei inkább attribútumokként, semmint valódi színhelyekként jelennek meg, s ez Pontormót idézi, míg másutt modelljei könyvet vagy szobrot tartanak a kezükben. Az 1540-es években festett Toledói Eleonóra és fia című képen, a hölgy arcán semmilyen érzelem nem tükröződik, de brokátruhájának minden apró részlete hűvös tárgyilagossággal van megjelenítve. 1540ben kezdte meg Toledoi Eleonóra házi kápolnájának díszítését a Palazzo Vecchióban. A falakra Mózes életéből vett jeleneteket festett, a virágfüzérekkel és puttókkal részekre osztott mennyezeten négy szent ül a felhőkön. A freskók stílusa tér vissza későbbi oltárképein a Santa Crocében és a Santa Annunziata- templomban, akárcsak a Vénusz, Ámor és az Idő (1540-45 k., London, Nationa Gallery) című képén. Az 1540-es ével vége felé falikárpitokat tervezett a Medici-család számára. Első kárpitja még őrzik összetett stílusának jegyeit a későbbiek, legfőképp a József életéből (Róma, Palazzo del Quirinale) vett sorozat újszerű világossággal beszéli el a jeleneteket. Utolsó jelentős műve, a Szent Lőrinc vértanúsága (1565- 69 k., Firenze, San Lorenzo) Michelangelo Utolsó ítéletének megkésett hatását tükrözi.

Forrás: Studiolo 1.3.1.