Munkácsy-díjas (1955), érdemes-, (1956), kiváló-, (1970), Kossuth-díjas (1973) művész. A marosvásárhelyi református kollégiumban tanult, 1910-ben költözött Budapestre. Egy illatszer gyáros alkalmazta mint csomagolástervezőt. 1913-ban beiratkozott a Rippl-Rónai - Kernstok - Vaszary által vezetett szabadiskolába. Itt barátkozott össze Mattis-Teutsch Jánossal, aki 1916-ban bemutatta Kassák Lajosnak, és itt találkozott 1918-ban Derkovits Gyulával. Erre az időszakra esnek első művészi kísérletei, megtervezte első plakátjait. 1916-ban szerepelt képe a Nemzeti Szalonban. 1918-tól a Kassák-körhöz kapcsolódott, részt vett a Ma c. folyóirat kollektív kiállításán.

A német expresszionizmus és a francia kubizmus hatott stílusára. Korai naiv szemléletű illusztrációit geometrikus linómetszetek váltották fel, a kubizmus sík elemeiből szerkesztette ún. képarchitektúráit. Korai fő művei (Vörös mozdony, 1918; Vörös gyár, 1919) a progresszív gondolatok szimbolikus erejű ábrázolásai. Bécsbe emigrált, ahol egy időre ismét a Mához csatlakozott. Kassák Lajossal kiérlelt képarchitektúra-elméletének megfelelően 6 lapból álló sablonnyomat sorozatát készítette el, mely 1921 áprilisában Kassák előszavával jelent meg Bécsben. 1922. decemberében kiállítása nyílt Berlinben a Sturm Galériában. A Bauhausban tanuló Molnár Farkas hívására Weimarba utazott, ahol kapcsolatba került a holland De Stijl csoport tagjaival. Weimarban festett képei (Az új Ádám, 1923; Az új Éva, 1923) a modern ember és az új művészeti irányzatok szatirikus ábrázolásai. A német expresszionizmus hatását tükröző sorozatát, A. Blok: A tizenkettő című poémájának illusztrációit is ott készítette el. Önálló kiállítása nyílt Berlinben a Nierendorf Galériában (1923). 1925-ben hazatért Budapestre és a realizmus irányában fejlődött. A Mentor könyvkereskedés Andrássy úti helyiségében rendezett kiállításán már díszlettervei is szerepeltek. Részt vett a Zöld Szamár nevű avantgárd színház megalakításában. Cocteau Az Eiffel-torony násznépe című darabjához készített díszleteket és kosztümterveket.  Tanítványai közül Victor Vasarely az op art megalapítója lett. Az 1930-as években elsősorban reklámgrafikai működése kiemelkedő.
Olajképein - a korábbiak konstruktivitásához képest - expresszívebbé vált a nyelv, oldottabb lett a felületképzés. Az 1940-es években elmélyült elméleti érdeklődése és aktivitása. 1943-ban jelent meg Hevesy Ivánnal és Rabinovszky Máriusszal közösen szerkesztett kötete Kétezer év festészete címmel. 1949-től 1956-ig a Képzőművészeti Főiskola igazgatója. Vezető szerepe volt a modern magyar reklámgrafika kialakításában.

Forrás: Képzőművészet Magyarországon