Önkényes formáival, hajlított homlokzati vonalaival, egymásba vágódó, hullámzó belső tereivel a barokk építészet egyik legnagyobb, jellegzetes mestere. Templomaira a formák túlfeszítettsége és eredetisége jellemző, amely megszabadult mindenfajta klasszikus vagy humanista örökségtől. Alaprajzi megoldásai lendületesek, a klasszikus és a középkori díszítőformákat egyéni módon ötvözte. Ezért aztán a kortársak hóbortos különcnek kiáltották ki. Egész munkásságára árnyékot vető zaklatottságát és szorongását Borromini öngyilkossága is bizonyítja: úgy érezte, hogy építészeti alkotásai nem fejezik ki azokat az eszméket, amelyek a szeme előtt lebegtek. Fő művei (valamennyi Rómában): San Carlo alle Quattro Fontane, Sant' Ivo della Sapienza, Sant' Agnese in Agone, Collegio di Propaganda Fide. A 18. századi Közép-Európában továbbélő hatása Johann Lucas von Hildebrandt és Franz Anton Pilgram építészetében mutatkozik.

ÍZELÍTŐ MŰVEIBŐL: (kisképre kattintás - teljes képhez vezet)

Sant' Ivo della Sapienza: A római egyetem temploma bonyolult formát mutat. A hatszögletű alaprajzot a sarkok váltakozó kialakítása, az eltérő fülkeformák szinte áttekinthetetlenül gazdaggá teszik. A templom alaprajzában mélyebb értelem, szimbolikus jelentés rejlik és a díszítőmotívumok is jelképes utalásokat tartalmaznak. A hatrészes, a méh sematikus formájára emlékeztető alaprajz a rendezett állam, a művészeteket, tudományokat pártfogoló udvar ősi jelképe. A kupolát kívülről egy lépcsőzetesen emelkedő lanterna tetőzi be. Az óriási belső tér és a kupolaszerkezetet tartó falak végletes könnyedsége közti feszültség megteremtéséhez nagy építészeti virtuozitásra volt szükség. Ez az árkádokon és csegelyeken nyugvó kupola merész, dinamikus teret hoz létre az alaprajz vonalvezetését követő, ritmusosan tagolt párkányzat fölött, úgyhogy a templom atmoszféráját a szent misztérium és az érzéki gyönyörűség furcsa kettőssége járja át. A Propaganda Fide-palota: Ez az épület a széles homlokzat egyöntetűségével és végigfutó reliefszerű motívumaival a kolostor-építészet iskolapéldájává vált. A szűk utcába szorított nagy felület erőteljes ritmusa a kiszögellések és beugrók, a hajlított és egyenes formák kontrasztjából adódik. Az építészet díszítőeszközei nemcsak a színnel, hanem a fény és árnyék ügyes és meglepő játékával is gazdagodtak.  A Filippinusok imaháza egyetlen masszív tömbben egyesít három korábbi épületet és egyúttal szellemesen simul a szomszédos épületek közé. A homorú homlokzat az egyházat jelképezi, amely tárt karokkal fogadja a hívőket. A fény és árnyék játéka négyszögekre osztja a homlokzatot, és könnyedebbé teszi a nagy tömegű épületet. A Sant' Agnese templom volt Borromini X. Ince pápától kapott utolsó megbízatása. A templom felépítésének viszontagságai és a templomnak a pápa halála után történt önkényes átalakítása valószínűleg nagyban hozzájárult az építész meghasonlásához. Bár a harangtornyok távolabb kerültek egymástól, mint ahogyan Borromini tervezte, a kupolatorony pedig alacsonyabb lett, az épület mégis rendkívül érdekes. Az építész itt a hagyományos vízszintes tagolásból indult ki, de az épület mégis az ég felé törő lendület benyomását kelti. A tervező itt a barokk építészet egy jellegzetes eszközével is élt: a fal domború és homorú felületeinek változtatásával. Ehhez társul még az oldalsó harangtornyok és a meredeken égbe szökő feszültség teljes viszonya. A homlokzat térhatását a Négy folyam kútjának obeliszkje csak még jobban hangsúlyozza.

Forrás: Barangolás a stílusok világában