UMBERTO BOCCIONI
 (Reggio di Calabria, 1882 - Sorte, 1916)

 

Olasz futurista festő és szobrász

Korai munkái a szimbolizmus és impresszionizmus iránti vonzódását tükrözik. Későbbi munkái inkább a neoimpresszionizmus eszközeivel jelenítik meg a frissen iparosodott Milánó külvárosát.

Boccionit lángoló lelkesedéssel töltötte el Marinetti 1909-ben közzétett futurista kiáltványa, amely hevesen elutasította a múlt kulturális hagyatékát és dicsőítette az új ipari korszak gépeit. A manifesztum hangvétele a politikai kiáltványokéra emlékeztet: "egy bömbölő autó, mely úgy száguld, mint a kartács, szebb, mint a Szamothrakéi Győzelem szobra". 1910-ben többedmagával megírta A futurista festészet technikai kiáltványát, ebben fejtették ki első ízben, hogy a festészet célja a dinamizmus ábrázolása. A mozgás érzékeltetésére kezdetben gyors, lendületes ecsetvonásokat alkalmazott. 1911-ben, amikor Párizsban megismerte a kubizmust, a képek és vázlatok lágy hullámvonalait szögletesség váltja fel, számok és géptöredékek jelennek meg a képen. A futuristákat foglalkoztató szimultánizmus megjelenítése Boccioni-nál "lelkiállapotok" sorozatában jelenik meg először. A gondolat maga Bergson francia filozófustól ered, aki szerint az életet múló, ösztönösen felfogott benyomások sorozatán keresztül éljük. Boccioni és a futuristák kissé szimplifikáló értelmezése szerint ez a pillanatnyi vizuális adatok, élmények egyidejű, egymás melletti és fölötti megjelenítését jelenti, ugyanakkor az agyban a különböző ingerekre létrejövő válaszok elmélyültebb vizsgálatát is. Boccioni a mozgás, a dinamizmus lényegét akarta megfesteni, lovai, kerékpárosai és emberalakjai azonban inkább organikusak, semmint a mechanikus mozgás megjelenítői. Legkülönösebb kísérlete a A térbeli folytonosság egyesített formái (1913), amely a járás elemzése. Egyik legfontosabb témája anyja volt, akinek merev, tömör tömbszerű "erővonalakból" felépülő alakja újra meg újra megjelenik képein. Az "erővonal" az az energia, amellyel a tárgyak, alakok a fényre reagálnak, s amely létrehozza a formát. Az anya alakja egyébként azokban a különös szobrokban is feltűnik, amelyeket ma már csak fényképekről ismerünk. Ezekhez a szobrokhoz sokféle anyagot használt: ablakkeretet, vakolatot, huzalt, kartont. 1914-ben bevonult katonának, hogy a futuristák által dicsőített háborúban harcoljon. A hadműveletek során halt meg 1916-ban.

Forrás: Akadémia Múzeum

ÍZELÍTŐ MŰVEIBŐL:


mama


vonat


utca


mennek


lándzsások


járás


Az anya


kerékpár


férfi



szódás


palack