Ezt a különös nevet, Beaumarchais, ami francia nyelven „szép üzlet"-et vagy még inkább „jó üzlet"-et jelent, a jó humorú XV. Lajos király adta nemesi névként Pierre Augustin Caronnak, amikor sikeres üzletemberként lovagi rangra emelte. A francia drámaíró igen mozgalmas életet élt. Órásmester, majd udvari tisztviselő volt. Később a királyi hercegnők zenetanára lett. Mint Franciaország titkos ügynöke fegyvert szállított az észak-amerikai felkelőknek. Irodalmi munkásságával hozzájárult a francia forradalom előkészítéséhez, később azonban szembefordult a forradalommal és egy ideig száműzetésben élt.

Két történelmi jelentőségű vígjátéka, A sevillai borbély és a Figaro házassága szellemesen bírálja a 18. század elavult feudális társadalmát, és a régi renddel szemben a feltörő rétegek igazát hirdeti. A Figaro házasságából Mozart, A sevillai borbélyból Rossini írt operát.