Elnök úr

A latin-amerikai irodalom három nagy diktátorregénye különböző időpontban és körülmények között jött létre. Először Miguel Ángel Asturias írta meg Elnök úr című művét, amelyben a diktátor csaknem állandóan a háttérben marad, de hatalmának árnyéka rávetődik a társadalomra, és megszabja az egyed életét. Estrada Cabrera elnök diktatúrája indította Asturiast e téma megírására olyan időben, 1922-ben, amikor az 1917-es orosz forradalom győzelmének hatása már jelentkezik a latin-amerikai haladó értelmiség kialakuló új szemléletében, és amikor Guatemalában a forradalom kivívására nincs semmi remény. A társadalmi változás parancsoló szükségszerűsége és gyakorlati megvalósításához szükséges feltételek hiánya határozza meg Asturias koncepcióját. Egyfelől leleplezi az Estrada Cabrera-féle elnyomó rendszer mindenkit könyörtelenül eltaposó mechanizmusát, másfelől úgy ábrázolja a diktátort, mint a tömegek fölé tornyosuló, titokzatos, mitikus hatalmat.

Forrás: Kulin Katalin - Hatalom és nemlét 

Az a félvér nőszemély

Néhányan fő művének ezt a könyvét tartják, melyre elsősorban a népkultúra és szürrealizmus sajátos összefonódása jellemző: misztikum és álomszerűség, játékosság és jelképiség, szorongás és népi derű, gyermetegség és erotika. Hőse az ördöggel való szövetségben próbál a számár kiszámíthatatlan természeti erők fölébe kerekedni, ezért még szeretett feleségét is áruba bocsátja, azaz elcseréli a démoni mulatt nőre, viszont ezáltal másféle vak erők játékszerévé válik, elsősorban a nemiségé. Később aztán újra megtalálja asszonyát és vele belső békéjét, csakhogy "az ördög nem alszik", ezért Celestino Yumí ellátogat a pokoli hatalmak fővárosába, hogy boszorkánymesterré legyen. Személye és a félvér nő körül összecsap az ősi maya kultusz és a spanyolok hozta új vallás száz féle démona.

A kincses úrfi

Valóság és képzelet szüntelen kölcsönhatásának költői játéka. A valóság maga gerjeszti a képzeletet: az izzó trópusi levegő, a fényvisszaverődés, a hegyek-völgyek rejtelmei, a felhők és a lombok alakzatai. Elég egy ódon kúria egyetlen falmaradványa, egy "kölyökfolyosó", hogy egy különösen érzékeny gyermek lélekben a képzettársítások egész bonyolult rendszerét hozza létre. Az olvasó belefeledkezik ebbe az álom-valóság játékba, elringatózik azon a végtelen tengeren, ahol a Kincses úrfi meg Bernardo ifjú úr és Joper ifjú úr a furcsa süket plébánossal kergetik a kísérteties kalózhajót.

A Forgószél című regény, mely Asturias prózai főművének, a Banán trilógiának indító - de önmagában is befejezett - kötete, a prózába oltott költészet - vagy a költészetté párolt próza? - utánozhatatlanul eredeti asturiasi művészetével jeleníti meg egy nemes-idealisztikus üzleti-politikai vállalkozás csődjét, amely századunk harmincas éveiben, a banán áldott-átkozott földjén - paradox módon - nemcsak a chicagói felhőkarcolókban székelő biznisz-potentátokkal, hanem a népi ellenállás legkezdetlegesebb, misztikus-babonás tudatrétegét képviselő guatemalai parasztokkal is szembefordítja a mű két rokonszenves hősének jó szándékú messianizmusát.

MEGKÓSTOLTÁK MAGYARORSZÁGOT