Azt is mondhatjuk, hogy vele kezdődik a drámatörténet. Eleusziszban született, s a gazdag földbirtokos-arisztokrata családból származó Aiszkhülosz a művelt, kultúrakedvelő otthonban meg a különböző igazságokat hirdető iskolákban serdülőkorától fogva egyre nagyobb ismeretanyaggal, szépség- és erkölcsigénnyel nézhetett körül a világban. A jómódú, művelt fiatalember költői hajlama korán megnyilvánult. De kitűnt a tornajátékokban, alkalmas volt katonáskodásra is, hiszen egyre bizonyosabb volt, hogy Perzsia felől háborús veszedelem fenyeget. Aiszkhülosznak pedig kedve volt a férfias vitézkedésre. S minthogy az egész görög földön divatos volt a költői versengés is, a sportversengés is - korán jelentkezett mindenféle vetélkedésre. Ugyanolyan jól futott, ugrott, hajított diszkoszt vagy gerelyt, mint amilyen könnyeden írt dalokat, ódákat és elégiákat. Athénban kedvelt játék volt az álarcosan, valamit ábrázoló öltözékben (jelmezben) megjelenő, valakit - rendszerint egy istent - ábrázoló személy és a körötte, mögötte sereglő kórus felvonulása. Ezek kérdezgettek egymástól, felelgettek egymásnak. Ebből is kialakulhatott egy eseménysor, de úgy, hogy a válogatott szövegek elmondtak, elmeséltek valamit. Ebből a színjátékból akkor lett dráma, amikor a cselekmény középpontjába került a küzdelem, s ebből valamelyik fél bukása következett. Ezt a döntő fordulatot a műfaj fejlődésében Aiszkhülosz tette meg. Előlépteti a karból a második színészt, így létrejöhet a színpadi dialógus. Már a görög-perzsa háború kezdete - vagyis Kr. e. 490 - előtt ott volt a tragédiaszerzők között. A perzsa-görög háborúban kivette részét, de a végső győzelem után (479) nyolc évvel, a színházak legünnepeltebb szerzője. Ekkor avatták fel a pompás Dionüszosz-színházat, minden ókori színház mintáját. Itt már törvényszerű volt, ami hamarosan szokvány lett a színjátszásban, hogy a szerzőknek négy drámával - három tragédiával és egy „szatírjáték"-nak nevezett vidám, gúnyolódó színjátékkal kellett versengeniük. Az évad végén az lett a győztes, akire a legtöbb néző szavazott. Itt kezdődött el Aiszkhülosz diadalútja. A győztes négyes legfontosabb darabja épségben maradt reánk. Ez „A perzsák" című tragédia, amely a görögök szalamiszi győzelméről szól, de nem a győztesek, hanem a legyőzött perzsák körében játszódik. A tragédiának nincs görög szereplője. A háborúból hazaérkező gyászhírnök, az otthon szorongók, végül a megérkező megalázott király együtt jelenítik meg a perzsák világtörténelmi kudarcát. Mesterien felépített mű, a „másik oldalról" ábrázolás példaképe.