A dadaista stílus

Avantgardista mozgalom 1915 és 1922 között, mely a háború okozta kiábrándultságot nihilista (mindent tagadó) anarchizmusban próbálta feloldani - a teljes tagadás álláspontjára helyezkedve utasítják el a polgári civilizációt, kultúrát, rációt és logikát - ennek jegyében tevékenységük fő célja a botrányokozás lett, értelem nélküli szavakból állították össze műveiket és közönségüket rendre inzultálták. A dadaizmus fő képviselői Tristan Tzara, André Breton, Louis Aragon, Hans Arp, stb. Valóságos vihart kavart a dadaizmus. Az izmusok legféktelenebbje minden ellen tiltakozott, mindent tagadott. Provokált, rombolt, játszott, léháskodott - és szenvedett, mert a háború szabdalta világban többé nem lehetett hinni. Így művészetellenes is volt. Tzara újságpapírt és ollót ajánl a versíráshoz egyetlen eszközül. Még saját nevükből, a szótárban véletlenszerűen lelt Dadából is gúnyt űznek, jelentéseit sorolva: vesszőparipa, paci, hobbi, szent tehén farka, kocka, anya. A zürichi Cabaret Voltaire 1916 februárjában hirdet először dada-estet. A dada rendezvényeken a szó, a zene, a képző- és mozgásművészet eszméi egyszerre voltak jelen, mintegy az összes művészet fogalmát parodizálva. Estjeik többször fulladtak botrányba. Pedig az értelmetlenség kultuszának gyökere a pacifizmus. A dada cinizmusát, nihilizmusát a háború elleni indokolt tiltakozás motiválja. Menekül a háborút elfogadni képes ember elől: nevetésbe, ősrítusokba, brutalitásba. A dada művészete jelművészet, jelei mögött azonban nincs racionális jelentés. A nonszenszre épít, hisz világélménye a létértelmetlenség. Legfeltűnőbb jegye a szuper groteszk, mellyel az elidegenültséget élik és éltetik az alkotók. Minden szándékuk ellenére mégis teremtettek: a konvenciókat teljesen elvető magatartást, a tagadás lehetőségének a felmutatását, a szabadság bátorságát.

Heartfield: fotó
horogkereszt megjelent az Arbeiter Illustrierte Zeitungban 1934-ben.

PÉLDA 

Hans Arp: Fekete tojások

A folyamok bakokként ugornak sátraikba.
Ezüstös habokba szegett ezüst.
Ostor pattog, és lejönnek a hegyről
a pásztorok rosszul fésült árnyai.
Fekete tojások és csörgősipkák zuhognak
a fákról.
Viharok teledobálják és trombiták teleugrálják
a szamarak füleit.
Virágokat súrolva szárnyak suhannak.
Források mozdulnak a vaddisznó-szemekben.

Igen későn jelentkezik a magyar irodalomban, az 1920-as évek elején; az emigrációban, Bécsben 1921-től megjelenő Ma lapjain olvashatunk dadaista alkotásokat. Kassák maga nem ír dadaista verseket, de lapjában helyt ad Kudlák Lajos, Láng Árpád, Barta Sándor, Pán Imre és Kristóf Károly műveinek. Déry Tibor drámával is próbálkozik, ennek eredménye az "Óriáscsecsemő" c. műve. Az irányzat igen rövid életű, egyrészt olvasóközönsége nincs, másrészt az emigráció lassan fölszámolódik. Talán a dada akart legjobban elszakadni a nyelvtől az összes irányzat közül. Ekkor keletkeznek a kép-gesztusok, a gesztus-leírások és az ún. mutatvány-versek.

PÉLDA 

Kristóf Károly: Kockajáték (részlet)

Üdvözlik az üvegláncot
lélekvesztő derékban zimankót
tarisznyarojtot
visel
labdarózsa
fehérlapát
pompatorony bolyhos pihe hajnalon
pelikán kelepel
csontgomb
forog
agyagfejű forró zománcon...

Összefoglalva a dadaista stílus jellemzői:

  • a kinyilvánított értelmetlenség (ezt az értelmetlen kaotikus világot egyedül értelmetlen kaotikus valamivel lehet érzékeltetni)
  • háborúellenesség (helyette az "anarchia békéje")
  • a művészet és a hétköznapiság egybemosása
  • a polgárpukkasztás és a viselkedési normák felrúgása

 

Dadaista stílus divatos műfajai:

A teljes tagadás érvényesülése miatt csak az irányzat "tárgyiasuló" formáit lehet megnevezni:

- kiáltvány
- plakát
- matiné
- jelenet
- szakácskönyv stb.

A dada az értelmetlenné lett világot az értelmetlenséggel kívánta kifejezni - ha mégis értelmezhetők ezek az alkotások, az csak azt jelzi, hogy az értelmes lény még a tudatos értelmetlenséget sem képes ráció nélkül létrehozni.

  

AVANTGÁRD

KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT

Korkép

 Főirod