A barokk és a rokokó szertelen túldíszítettségével és dinamizmusával szemben az új, görög stílusnak is nevezett klasszicizmus építészete a nyugalmat és az egyensúlyt tartotta fontosnak. Az íves vonalak helyett újból az egyenes vonalak váltak jellemzővé, a tiszta és egyszerű alaprajz, a vízszintes tagoltság és a szigorú arányok mellett. Az épületeken antik görög díszítményeket, görög oszlopokat, timpanont találunk. A barokk stílussal együtt háttérbe szorult az egyházi építészet is. A legfontosabb feladat az új igényeknek megfelelő lakások építése, azon belül elsősorban a soklakásos városi bérház. A lakóházak - a bérpaloták - megjelenése általában palotaszerű. A homlokzat azonban egyszerűbb, a belső megosztottabb, a helyiségek alaprajzi és magassági mérete kisebb. A fényűző pompa helyébe a hivalkodástól mentes, szerényebb díszítés lép. Fő törekvés a lakályosság, a meghitt polgári kényelem biztosítása. Megkezdődik a városok vezetékes vízellátása és a csatornázás. A 19. század harmincas éveitől kezd elterjedni a vezetéken szállított világítógáz használata. A hagyományos középületek mellett különféle közigazgatási és kormányzati épületek bíróságok, vásárcsarnokok, könyvtárak épülnek, s a korra különösképpen jellemző új típusokként megjelennek a monumentális emlékművek, a közgyűjtemények bemutatására szolgáló múzeumok s a kereskedelmi tevékenység központjai, a tőzsdék.

Az ókorhoz visszanyúló klasszicizmust az egyes országokban erősen átszínezte a társadalmi viszonyok különbségeiből fakadó sajátos igény. Az antik építészet világa a francia forradalom nemzedékének a demokrácia ésszerű rendjét, Napóleon korának a császárság fényét jelképezte. Az angolok a természetességet fedezték fel benne. A németek számára a fenséges múltról tanúskodott. A cári Oroszországot a monumentalitásával nyűgözte le. Ennek megfelelően a követésében is más-más útra tértek. A stílus területre jellemző, külön változatait alakították ki.

A francia klasszicizmus korai szakaszának nagyjelentőségű irányzata a XVI. Lajos idején kibontakozó forradalmi építészet. A forradalmat követő években a francia építészet a görög dór emlékek példájára szigorú stílust alakított ki. Ez az irányzat a direktórium időszakáról elnevezett directoire: jellemző emléke a párizsi Odeon. Napóleon császársága alatt a stílus megváltozott. A demokratikus berendezkedésű görög városállamok helyett a római császárkorból vették a mintát. Az ebből kibomló ünnepélyesebb stílusirányzat a császárságról elnevezett empire. Neves képviselője Jean Francois Chalgrin, aki a kor általános gyakorlata szerint évekig tartózkodott ösztöndíjasként Rómában. Jelentős művei Párizsban az Odeon és az Étoile diadalív.
 

Odeon, Párizs

Pantheon - 1

Pantheon - 2

A Napóleon győztes hadjáratainak emléket állító, monumentális diadalív a Champs-Elysées tengelyében épült. Méretei lenyűgözők: a magassága 50, a szélessége 45 m. A félkörű nyílás két oldalán a pillérek homlokfelületét domborművek és szobrok díszítik. Közülük legismertebb Rude híres szoborcsoportja, a Marseillaise (ez már a harmincas években készült, romantikus alkotás). Párizs: Odeon színház. A forradalom idején leégett, korábbi színházat a direktórium éveiben Chalgrin építette újjá. Az attika-falazattal leterhelt, súlyos hatású, négyszögletes tömböt kőkváderezés burkolja. A felületek tömörségét csak a földszint zömök pilléreken nyugvó boltíves árkádsora s afölött a keretezés nélküli ablakok nyílása bontja meg. Egyedüli dísze a főhomlokzat elé helyezett, hangsúlyozottan egyszerű dór portikusz. A legnagyobb és legfontosabb francia klasszicista épület Párizsban a Szent Genovéva, azaz a Pantheon. Soufflot monumentális épülete új korszakot nyitott az egyházi építkezésben. A templom építését XV. Lajos parancsára kezdték el, és Soufflot kapta a megbízatást. A munkálatokat 1757-ben kezdték el, de Soufflot meghalt mielőtt az épületet befejezték volna 1789-ben. A görög kereszt alakú, hatalmas dómmal megkoronázott templom 130 m hosszú, 82 m széles és 83 m magas. A korinthoszi oszlopcsarnok a római Pantheont idézi. A Szent Genovéva templomot a francia forradalom idején alakították át a haza nagyjainak szánt temetkezési hellyé, amire az épület homlokzatán látható felirat is utal: „A nagy embereknek a hálás haza". Mirabeau volt az első, akit ide temettek, majd Voltaire és Rousseau hamvai követték, és Pierre valamint Marie Curie volt az utolsó, akit ide hoztak.

Angliában a klasszicizmus korai szakaszának európai hírű nagy mestere Robert Adam. Az utána következő két nemzedék építészei közül Robert Smirke munkássága emelkedik ki.

Osterley Park House

Old College

Levéltár, Edinburgh

Robert Adam mindenekelőtt az enteriőrművészetben volt felülmúlhatatlan. Az antik világát egyénien visszaidéző, kifinomult díszítő-stílusa a klasszicizmus mestereire Európa-szerte erősen hatott. Osterley Park House - a György korabeli Adam-stílust a szimmetria, a tiszta, egyenes vonalak és a mozgalmasság jellemzi. Az épületen felfedezhető a görög-római építészet hatása. Az Old College építését az építész 1789-ben kezdte, de halála miatt William Henry Playfair fejezte be. A középen négyszögű, zárt belsővel ellátott klasszicista épületre 1883-ban került a nagy kupola, mely Sir Rowand Anderson munkája. Az Old College-ben található a Felső-könyvtár (Upper Library), az egyik legszebb terem Edinburgh-ben. Az edinburghi levéltár Robert Adam egyik legszebb épülete, a híd északi végén. 1774-ben kezdte működését, majd több épülettel bővítették ki, de megmaradt központi épületnek, ahol kiállításokat tartanak.

Robert Smirke, a legismertebb angol építész, a görög építészetet új életre keltő irányzat egyik vezetője. Hűvösen klasszicizáló stílusának nagyszabású, ismert emléke a londoni British Museum. A tötömbszerű,tisztán tagolt épületet az eredeti tervek alapján nem csak a homlokzati részen díszítette volna ión oszlopsor, hanem az egész épületet övezte volna. A belső termekben is megtalálható oszlopok egyaránt funkcionálnak díszítő- és tartóelemekként.

A német klasszicizmus két fontos központja Berlin és München. Az egyik Poroszország fővárosa; ott a vezető mester s egyben az európai klasszicizmus nagy egyénisége Karl Friedrich Schinkel. A másik a bajor királyság fővárosa; ott Leo von Klenze volt a legjelentősebb építész. Mindketten a klasszicizmus egy-egy sajátos, külön vonalát képviselik. Karl Friedrich Schinkel kitűnően képzett, az ókort a tudós alaposságával ismerő építész. Fiatalon festőként és díszlettervezőként dolgozott. Az akkor szerzett gyakorlatnak köszönheti, hogy tökéletes műgonddal megkomponált épületei sohasem válnak merevvé. A tömeg egyensúlya, a felülettagolás, a faltest és az áttörés aránya, a jól elhelyezett plasztika életet visz a műveibe. Erre kiváló példa híres berlini színháza, a Schauspielhaus.

Az építész így beszél erről a munkájáról: „Egy ilyen jelentős nagyságú épületet megítélni csak akkor lehetséges, ha tisztában vagyunk azokkal a körülményekkel, melyek meghatározták az épület mind külső, mind belső formáját. Ami az új Schauspielhaus-t illeti, fontosnak tartom felvázolni építésének bonyolult körülményeit. Amikor elkészült, sokan felhatalmazva érezték magukat, hogy bizonyos részleteken változtassanak. Vakságuk és tudatlanságuk miatt nem veszik észre azt, hogy pusztító változtatásaik jóvátehetetlen károkat okoznak a teljes mű harmóniájában. Tulajdonképpen minél egyszerűbb a feladat (mint például az alkotás mögött rejlő törekvés, hogy megragadja a szemlélő tekintetét), annál kevésbé ismeri el a tömeg. Mégis ebben az egyszerűségben rejlik művészi értéke." 

Legfontosabb munkája az ókori szoborgyűjtemény bemutatására épített berlini Altes Museum. Középpontja a bejárat tengelyében nyíló, kör alaprajzú kupolaterem. Azt fogja közre két oldalról egy-egy belső udvar, s az így kialakult négyszöget veszik körül a két egymás fölötti szinten elhelyezett kiállítási termek. A jól szervezett, áttekinthető alaprajz a kor múzeumainak típusteremtő mintája lett. Hasonló rendszerben épült többek között a budapesti Nemzeti Múzeum is. Az Altes Museum főhomlokzatán az épület teljes szélességében jón oszlopos csarnok húzódik, megemelt szintjére pofafalak közé fogott lépcső vezet.

A berlini Neue Wache a német építész és festő, Karl Friedrich Schinkel egyik korai alkotása. Az oszlopcsarnok és az oszlopok a Kr. e. a 7. századból származó dór stílust követik. Az eredetileg a királyi őrségnek szállást adó épületet 1931-ben az I. világháborúban elesettek emlékművévé alakították át, majd az 1960-as évektől a fasizmus és a háború áldozataira is emlékeztet. Leo von Klenze a bajor királyság vezető építésze. Nagyszabású műve, s egyben a német romantikus klasszicizmus jellemző emléke a regensburgi Walhalla. A Napóleon fölött aratott lipcsei győzelem (1813) után épült, azzal a szándékkal, hogy a győzelmet megörökítve a német egység erejét hirdesse. A mintát hozzá az athéni Akropolisz adta. Egy dombtetőn a Parthenón rendszerét megismétlő, 8 X 17 oszlopos görög dór templom áll, melyhez a domboldalban kialakított monumentális lépcsőzet vezet.

A társadalmi és gazdasági viszonyok sajátos fejlődése miatt a klasszicizmus nálunk szerényebb keretek között bontakozott ki. A magyar építészetben nem voltak olyan feladatok, amelyek lehetőséget adtak volna a francia vagy a német klasszicizmus formálás-módjának alkalmazására. Az igények s abból következően az épületek is egyszerűbbek. Alakításukban a római császárkor vagy a görög ókor idézése helyett inkább a hasznosság, a józan mértéktartásból fakadó gyakorlati szempont érvényesül. Magyarországon a polgári átalakulásért, az ipar és a kereskedelem szabadságáért folytatott harc egybefonódott az ország függetlenségéért a gyarmati elnyomás ellen vívott harccal. Vezetője nem a polgárság volt, hanem elsősorban a köznemesség. A magyar klasszicizmus ennek a gazdasági és politikai kényszerből haladóvá lett, de ugyanakkor a nemesi kiváltságaihoz is ragaszkodó birtokos rétegnek a stílusa. Legjellegzetesebb alkotásai a közigazgatás és a fellendülő politikai élet vidéki központjaiban épített megyeházák. Ekkor keletkezett többek között a pesti, székesfehérvári, makói és a szekszárdi megyeháza. A birtokközpontokban - főként a Dunántúlon - számos főúri kastély épül. A nagy alkotások hatására az új stílus válik uralkodóvá a köz nemesi építkezéseken, s a falusi udvarházak, a kúriák példáját követve átveszi a népi építészet is. A klasszicista építészet az országos átlagot jelentőségében messze meghaladó munkaterülethez a fővárosban jutott. Pest-Buda, de különösen Pest a gazdasági élet, a politikai küzdelem, az öntudatosító nemzeti kultúra lendületesen fejlődő központja volt. A 19. század első felében a lakossága megkétszereződött. A gyors ütemben növekvő igények kielégítésére bérházak, gazdag polgári lakóházak, város-környéki villák, szállodák épültek, a gazdasági és a kulturális fellendülés tanújaként pedig többek között kereskedő-székház, múzeum és színház.

A középítkezés jelentős emlékei a budapesti Lánchíd és az Alagút. Megvalósításuk mindenekelőtt Széchenyi István érdeme (a tervezője angol mérnök William Tierney Clark, volt a Lánchíd kivitelező mestere, névrokona Adam Clark). A nagyarányú építkezéseket a műértő és művészetpártoló József nádor intézkedésére az 1808-ban megalakult Szépítési Bizottság irányította. Kidolgozták Pest rendezési tervét s a betartását biztosító építési szabályzatot. Csak olyan terv kerülhetett kivitelre, melyet a bizottság ülésein megtárgyalt és jóváhagyott. A Szépítési Bizottság tagjai Pesten kívül is vállaltak köz- és magánmegbízásokat s gyakran szerepeltek szakértőként vagy bírálóként vidéki munkáknál. E tevékenységükkel hathatósan elősegítették a stílus terjedését. Az egyházi megbízások részaránya az előző korszakhoz viszonyítva csökkent, de azért épült a klasszicizmus idején is néhány nagyszabású székesegyház s több jelentős templom. Új típusú feladatot jelentettek a reformált egyházak templomai. Ezek építésére II. József 1781-ben kiadott türelmi rendelete után most nyílt lehetőség. Klasszicista építészetünk kiemelkedő mesterei Péchy Mihály, Pollack Mihály és Hild József.

PÉCHY MIHÁLY - DEBRECENI NAGYTEMPLOM

Méretei: a középkori alapfalakon álló főhajó hossza 55 m, szélessége 15 m. A déli kereszthajó 38 m hosszú, 14 m széles, a torony magassága 61 m. Az ülőhelyek száma 3000 körül van. A hajdani alapokon formált mai templom mintája a mintegy református nemzeti stílusul elfogadott klasszicizmusnak, számos múlt századi templom építészeti és szellemi példaképe. A templom nevezetességei közül kiemelkedik az 1838-ban készült és 1995/96-ban újjáépített műemlék orgona, mely az ország második legnagyobb mechanikus orgonája. 

POLLACK MIHÁLY - NEMZETI MÚZEUM

A múzeum alapítása egybeesett a magyar történelem jelentős korszakváltásával, az újkori nemzeti öntudat kialakulásának és a polgári szabadságeszmék elterjedésének időszakával. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc, a művelt arisztokrata I. Ferenc császárhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének. Az épület tervezésével Pollack Mihályt bízták meg, a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját, aki addigra már komoly hírnevet szerzett több impozáns épület tervezésével. Az építkezés 1837-1847-ig tartott. A múzeum 109 x 70 méteres téglalap alakú teret foglal el, két belső udvarral. A párkány magassága a felszíntől mérve 24 m, beépített alapterülete 7894 négyzetméter, köbtartalma pedig 157 600 köbméter. A nyolcoszlopos, római  stílusú portikusz 34,7 m széles és 27,3 méterrel lép ki a homlokfal elé. A timpanon szobordíszei Raffael Monti milánói szobrász alkotása:  középen Pannónia nőalakja trónol, kezében egy-egy babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és a  hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban lévő alak a Dunát, a bal sarokban lévő a Drávát szimbolizálja. Az épület belső  kiképzése a klasszicista stílusnak megfelelő.

HILD JÓZSEF - ESZTERGOMI BAZILIKA

Az esztergomi bazilika az ország legnagyobb és rangban legelső székesegyháza. Rudnay János esztergomi érsek határozta el, hogy Esztergom újra az ország egyházi központja lesz. A tervezéssel Kühnel Pált bízta meg, majd annak halála után Packh János vette át a feladatot. Mikor Packh Jánost meggyilkolták, Kopácsy József  Hild Józsefre bízta a munkálatok vezetését. Pénzhiány miatt meg kellett változtatni az eredeti elképzeléseket, át kellett tervezni a Bazilikát. A szabadságharcot követően az új érsek, Scitovszky János minden erejét arra fordította, hogy mihamarabb elkészüljön a templom. 1856. augusztus 31-én felszentelték a Bazilikát, bár déli tornya még nem készült el. A  klasszicizmus egyházi építészetének jellemző alkotásai a kör alaprajzú rotundák. Hazánkban legszebb emléke az esztergomi Szt. Anna templom:

A székesegyház építésén dolgozó Packh János műve. Alaprajza, a tér és a tömeg alakítása a centrális épületek klasszikus mintáját, a római Pantheont követi. A kissé emelt ívű kupolával lefedett teret a tengelykeresztben s az átlók irányában fülkék bővítik. Kívül a hengertesthez a párkány magasságáig felnyúló négyszöghasáb - az előcsarnok tömbje csatlakozik. Előtte hatoszlopos dór portikusz áll. Packh esztergomi temploma a klasszicizmus téreszményét megfogalmazó centrális típus legkiérleltebb hazai példája. A polgári társadalom fejlődésének első szakaszában a klasszicizmus kialakított egy olyan stílust, amely képes volt arra, hogy az ókor felidézésével a köz méltóságát szolgálja. Az építészet demokratikusabb lett. Lecsökkent a távolság, amely azelőtt a reprezentatív formálást a hétköznapibb feladatoktól elkülönítette. Az antik mintákhoz való ragaszkodás bizonyos mértékig elmerevítette az építészetet, de következményeiben még ez is serkentő hatású volt.

Korkép

Építészet

Festészet

Szobrász

Irodalom