A Krisztus Pilátus előtt valamint a Golgota hatalmas sikerét Munkácsy Colpachon próbálta kipihenni kisebb tájképek festésével. Ez a képtéma kiváló volt arra, hogy fáradságát kipihenje. Színeiben lágy és melegséget sugárzó festmény a Colpachi szántást ábrázolja. A domboldalon szántó alak és lovai a leghangsúlyosabb fával egy vonalban vannak elhelyezve. A világos, tiszta színű domboldal vezeti a szemet átlósan a "mélybe", az erdő sötét sűrűjébe. Az erdő zöldes-szürkés színeit az előtérben a domb lábánál egyensúlyozza ki. Lényegében nem a szántáson van a hangsúly, hanem a táj pillanatnyi szépségében. Meghittség uralkodik a képen, a falusi táj természetes bája jelenik meg.