Ez a fiatal lányt ábrázoló portré mindeddig ismeretlen volt a Munkácsy-szakirodalomban. A háromnegyed profilból ábrázolt szép modell a hetvenes évek Párizsának tipikus hajviseletét hordozza, amelyhez hasonlót több, ekkoriban készült képen is láthatunk. Beállítása kissé esetleges, az alak túlságosan balra van elhelyezve a képmezőben, azt a benyomást keltve, mintha csak egy pillanatra fordult volna felénk, siettében. Ahogy finom alakja kibontakozik a sötét háttérből, az egyszerre titokzatos és izgató. Tekintetének nyílt, odaadó kifejezése különös ellentétben áll telt ajkának érzéki vonalával. Ruhájának finom szürkéje több ez idő tájt festett Munkácsy-képről ismerős, de elmondható ez a fehér zsabó plasztikus ecsetvonásairól, vagy a lány nyakát körbefogó bársonyszalag mély feketéjéről. A semleges háttér a Munkácsy által előszeretettel használt bitumenes színkeverés tipikus repedezettségét mutatja. És mindez együtt Rembrandt mély beleérzéssel festett női alakjait idézi, ami nem csoda, hiszen a holland mester kifogyhatatlan inspirációs forrást jelentett Munkácsy számára, akiről többen feljegyezték, hogy pihenésképpen az ő rézkarcait szerette lapozgatni.

A modell kilétéről nem maradt fent forrásértékű információ. Mégis, nagy valószínűséggel állítható, hogy az ábrázoltban Munkácsy unokahúgát, Munkácsy Mariskát ismerhetjük fel. Mariska, a festő Emil nevű bátyjának leánya, 1862 körül születhetett. 1878-ban Munkácsy Emil és leánya hosszabb időt töltött Munkácsy Mihálynál. A gyermektelen festő apai szeretettel tekintett unokahúgára, és felmerült Mariska örökbefogadásának gondolata is. Minderről részben egy Mariskával készült, 1944-ből fennmaradt interjúból, részben egy levélből értesülhetünk. Utóbbit Boros Mária, Mariska unokahúga írta 1936-ban Visnyovszky Milán szerkesztőnek Ungvárra. Idézet a levélből: "Mariska néni Párizsban (16 éves) 1878. A nagy világkiállítás alatt.(..) Két hónapig ott voltak, egy ideig Párizsba de nyaralni Miska, Emil, Cili és Mariska néni Kolpachra mentek. Mielőtt hazamentek volna Miska megbeszélte Emillel, hogy Mariska ott maradjon és művelődés szempontjából a porosz határra a Rüszdorfi előkelő intézetbe vitték. Ez vakációba történt, be lett íratva a jövő évre. Emil haza- Lőcsére utazott.(..) Mariska, Miska a legnagyobb szeretetben együtt voltak Kolpachon, pávákat etető fiatal leánykája Amerikába került, rengeteg alak képet festett róla különböző fejekkel, állandóan együtt voltak, Miska szerette, ha munka után a haját simogatta és borzolta. Miska aztán Párisba ment és Cili nem jó szemmel nézve Mariska ott lakását - orvossal megbeszélve a dolgot, honvágyat fogva rá, haza küldte."