Parasztszoba, egy asszony előrehajolva ül, stb. ez az az első kép, a melyet Gerendáson festett. Egy levélben ő maga bizonyítja, hogy ez a kép az ő legelső festménye. Naplójegyzeteiben megírta Munkácsy, miképp indult a művészi pályára.

Elhatároztam, hogy megfestem rajzolt kompozícióimat. Rendületlenül bíztam magamban és a sikerben. Igen ám, de festékem alig volt. A legszükségesebb színekre is alig tellett. Ecsetjeimet magam készítettem, úgy, a hogy azt megtanultam Szamossytól, a ki a vásznait is saját maga preparálta festés alá. Most vettem hasznát tanult mesterségemnek, az asztalosságnak is: a feszítő keretet ügyesen megcsináltam magam. Azután hozzáfogtam első festményemhez: egy leány, előre hajolva, türelmetlenül várakozik valakire a szobában. Persze, életnagyságban próbáltam, alkonyodó világításban. Olyan vakmerőén fogtam hozzá, mintha én és az ecset, Isten tudja milyen bizalmas lábon állanánk már! A bátorság nem hiányzott. Szamossy metódusát követtem, de ... Ő előbb megfestette szürkés alaptónusokban az egész képet s csak azután kezdte lazurozva, színezni. Azt állította, hogy a régi mesterek is nagyobbára így dolgoztak. Én azonban úgy okoskodtam, hogy miért ne kezdeném hát rögtön a színekkel ?!.... Így kezdtem.