Korkép

Van, aki arra született,
hogy alkosson.

Van ki arra, hogy
- hallgasson?

A beszélőbe -,
beszorulnak a szavak,
gyalázkodó gyalázat dívik,
melyet félelem kísér
- kísértetként -
sincs jelen a józan ész
kiüresedett a világ,
kiszolgáltat szeretet,
- elerőtlenedett -
hátat fordított a világnak
minden gondolkodó?

A megtehetem,
hát kiszállok mellett
értetlenül állok.

Egyetlen, mi vigasztal:
az alkotás, a zene, a dal,
felemel, magával repít.