ÉRLELŐ - 2003-2008

Vágyam a csillagos ég

Sose tudtad, hogy kihez imádkozzál -
mondta álmomban az apám.
Ha meleg volt, a napnak panaszkodtál,
a szélnek, hogyha szállt a pendelyed,
a késnek sírtad el, ha megvágtad magad
és köveken kerested fekhelyed.
Oktalan voltál kiskorodban is,
hiába óvtalak: baj ér, ha nem vigyázol.

A lelked, mint a kenetlen kerék,
sír a fülembe folyton odaátról.
Ezernyi csillag közé vágyakozol
miközben földi fájdalom marasztal:
- sokszoros terv a bástyád -
nincs még helyed fent, mellettem
ne siettesd érkezésed - hunyd be
szemed, lásd itt vagyok, ne félj.

...találkozunk, a csillagok megvárnak...