A Hősök - I. világháborús emlékmű

Hőgyész főterén - A Fő utca és a Kossuth utca sarkán álló emlékmű alkotója ismeretlen. A Hősök szobrát 1922 nyarán rendelte meg az erre a célra létrehozott bizottság. A templom előtti téren szerették volna elhelyezni, ehhez azonban a püspök nem járult hozzá arra hivatkozva, hogy a szobornak nincs keresztény és vallásos jellege. A főjegyző javaslatára a nagyvendéglő előtti téren avatták fel 1924. május 4-én egy pécsi katonai díszszázad és József főherceg jelenlétében (a hőgyésziek nagy része a 69-es gyalogezredben szolgált, mely a főherceg ezrede volt). A szobor körül 1936-ban parkot létesítettek, vaskerítéssel. (Várnagy Antal: Hőgyész. Községtörténeti monográfia. II. rész. (1722-1945) 150. o. (Hőgyész, 1998). - A szobor talapzatán 122 név olvasható.

PÁTZAY PÁL szobrok

Az 1979-ben elhunyt szobrász művészetét - mindig emberi figurát megörökítő köztéri szobrait, kisplasztikáit, érmeit és domborműveit - a korai expresszív útkereső periódus után egységes, klasszicizáló stílus, plasztikus, mértéktartó formanyelv, sima felületek és bensőséges, közvetlen hang jellemzik. Talán ennek köszönhető, hogy több alkotásával találkozhatunk Hőgyészen.

Zászlótartó - a község nyugati oldalán (Dúzs felől) a bevezető út mellett a kanyarban látható a Kossuth Lajos utcán Pátzay Pál - Zászlótartó című modern, bronzszobra - II. világháború témában. A zászlótartó a háborús hősöknek állít emléket.

Munkás - ugyanitt található (Kossuth Lajos utcában) Munkás szobra is.

Marokszedő - azaz Búzakévét tartó nő c. klasszikus bronzszobra (1979), a Fő utcán Siófok felé tartó út jobb oldalán látható az Idősek Otthonának az Ady Endre utca 4. sz. alatti kertjében.

Juhász - c. klasszikus, bronz és mészkő szobra (1979), a Fő utcán Siófok felé tartó út bal oldalán látható. A szobor talapzatán a felirat:
'Idősek Otthona Hőgyész'.

Marton László - Bőség c. mészkőszobra (1964), szemben a főbejárattal, a Platán Idősek Otthona parkjában látható.

Csicsói Kegykápolna - búcsújáró hely
Hőgyész, külterület - Csicsó puszta

Csicsó puszta a Kapos folyó völgyében, Szakályról Hőgyészre vezető úttól kb. 500 m-re DNy-ra a két falu közti szőlőhegy oldalában van. Tolna megyéhez és a Pécsi egyházmegyéhez tartozik.

Története a hagyomány szerint már a török hódoltság előtt is búcsújáró hely volt, amelynek szent kútját, remeték őrizték és már a 17. század végén sokan felkeresték. A 18. század elején a környékre németek telepedtek. Ők adtak a csodatevő forrásnak nevet (Bründl-Brünnlein=kutacska). Az első remetét, Szabados Fülöp miskei zarándokot 1731-bői említik. Ő a forrás mellett kis cellát épített magának, kápolnával. A mai csicsói templomot 1745-ben Anton Mercy d'Agentean földbirtokos építtette a Szentháromság és a Segítő Szűz Mária tiszteletére. A kisebb dombon szabadon álló, egyhajós templom, Ny-i homlokzata elé kilépő toronnyal, poligonális záródású szentéllyel, É-i oldalához épült földszintes, felülkontyolt nyeregtetős egykori remetelakkal (1755) és kétszintes, kontyolt nyeregtetős sekrestye-oratóriummal. Tornyát volutás, vázadíszes fél oromzatok fogják közre. A tornyon nyíló, kőkeretes kapu felett kagylódíszes fülke Mária-szoborral. A hajóban csehsüveg boltozat, a szentélyben fél kupola, a Ny-i oldalon csehsüveg boltozatos karzat. A berendezés 18. századi. A templom oltárképe 20. századi, kis jelentőségű munka.

A templomban helyezték el a Segítő Szűz Mária (Mariahilf - passaui Mária-kép) kegyképének másolatát, amit a környékbeli németek hagyománya szerint még óhazájukból hoztak magukkal. A kép festőjéről sajnos nincsenek pontos adataink. Ezt 1765-ben említik először. Az eredeti képet, ami L. Cranach műve, I. Lipót császár 1683-ban, Bécs török ostroma elől menekülve vitte magával a passaui kapucinusok templomába, ahol a császár az ostrom ideje alatt a kép előtt imádkozott. A török kiűzése után nagyon népszerű kegyképtípussá vált, különösen a hazai németek körében. Csicsón is a németek a kegyképnek tulajdonítottak csodás erőt, a magyarok inkább a Szent Kút vizében hittek.

A hajóban Claude Mercy de Argentau vörös márvány sírkőlapja, 1767. Az Apponyi-kastély parkjában álló Vénusz-templomból 1962-ben ide hozták gróf Apponyi Géza (1927) és felesége, Széchenyi Paula (1928) hamvait is. 1731-ben alapította Claudius Florimond Mercy, az építkezést feltehetően 1745 körül fejezte be Claude Mercy de Argentau. Az 1780-as években a csicsói remeteség megszűnt. Ettől kezdve a zarándokhelyet a hőgyészi plébánia látja el. A külső felújításának éve - 1981.

Mint minden híres búcsújáró templomhoz, ehhez is igen változatos népi legendák és hagyományok társulnak. Egyik legismertebb ilyen legenda szerint a 18. században a grófi konda egy Mária-képet vagy Mária-szobrot túrt ki a földből, amelynek helyén fakadt a forrás. Más változat szerint a disznók Szűz Mária jegygyűrűjét, illetőleg a forrásnál ma is látható kisméretű Fájdalmas Anya szobrot túrták ki. Ez a legenda az alapja az andocsiak csicsói fogadalmi búcsújárásának, amelynek százados ünnepére (1936) ajándékul magukkal hozták, s a kápolna falára függesztették az andocsi Szűz Mária képét. A két települést az andocsi eredetlegenda is összeköti, amely arról beszél, hogy a Mária andocsi kápolnáját Kalocsáról elmenekítő angyalok Csicsón megpihentek.

Az egykori remeteséggel függ össze Remete Szent Antal erős tisztelete Csicsón. A szentnek szobra van a kápolnában, amely előtt búcsú alkalmával gyertyát égetnek a zarándokok. Figyelemre méltó, hogy a Hőgyészről kitelepített németek helyébe költöző bukovinai székelyek nem kapcsolódnak be a csicsói búcsújáró hagyományokba. Fő búcsús ünnepe Szentháromság vasárnapja, amely egykor inkább a környék magyarjainak volt hagyományos búcsús napja, illetőleg Mária neve napja (szeptember 12), amelyet inkább a vidék német lakói tartottak. A csicsói búcsújáró templomhoz az északi oldalon csatlakozó, kétszintes remetelakot a közelmúltban állították helyre. Búcsúk alkalmával sekrestyének, gyóntatószobának használják.

Képek: Hősök emlékmű (4 kép), Zászlótartó szobor (3 kép), Platán Idősek Otthona bejárata, Marokszedő szobor (2 kép), Juhász szobor (2 kép), Platán Idősek Otthona park, Bőség szobor, Csicsói kegykápolna (3 kép), Mária szobor, oltárkép és Segítő Szűz Mária kegykép másolata, forrás kis cellával.