A Hőgyész Nagyközség Polgármesteri Hivatala
Hőgyész, Kossuth L. u. 1.

Helyi védelem alatt áll az Önkormányzat komplexum épülete. A Polgármesteri Hivatal dísztermében megtekinthető Újvári Lajos festőművész Lakodalmas jelenetet ábrázoló fal-secco-ja (1982). A polgármesteri hivatal előtt áll Garányi József, G. Staindl Katalin (Garányiné) - klasszikus stílusú, kerámia, pirogránit anyagú, városképi jelentőségű, domborműves díszkútja, a "Hermelines Hölgy" (1993). Régen Hőgyészen sokáig hermelinprémmel foglalkoztak. Finnugor nyelven a hermelin nőnemű menyétet (hölgymenyétet) jelent. A rá vadászókat hölgyészeknek nevezték. Innen ered a település neve. Garányi József a szobrot, Staindl Katalin a szobrot körülvevő domborművet készítette.

Művelődési Ház Hőgyész
Hőgyész, Kossuth tér 13.

2008 óta az intézményt az Önkormányzattal kötött Közművelődési megállapodás alapján a Hőgyészi Művelődésszervező Nonprofit Kft. üzemelteti. A vállalkozásszerű üzemeltetésnek köszönhetően az Önkormányzat több millió forintot takarít meg. A Ház közel 20 helyi civil szervezetnek ad otthont, akik itt tartják összejöveteleiket, megbeszéléseiket, próbáikat, báljaikat, jubileumukat. Több saját szervezésű rendezvényük is van, melyek nagy látogatottságnak örvendenek (pl.: Május 1 Feszt, Játéknap). Minden évben szerveznek kiállításokat, gyermekszínházat, előadásokat. Az elmúlt év során 105 rendezvény került megrendezésre az intézményben. Igyekeznek minden korosztálynak a kedvében járni, hogy megtalálják a Művelődési Házban az érdeklődésüknek megfelelő rendezvényeket. Lehetőségeikhez és anyagi erőforrásaikhoz mérten támogatják a helyi kulturális életet, és a településünkön működő csoportokat. A Kft. működteti a Hőgyész Tv-t is, mely közel 20 településen látható; valamint a Hőgyészi Magazin elnevezésű helyi lapot is szerkesztik. A stúdiónak és a szerkesztőségnek is az intézmény ad otthont. A Művelődési Ház egyik oldalán megcsodálható - Garányiné Steindl Katalin: Múzsák c. egész falat betöltő domborműve (1985).

Hőgyészi Székely Kör
Hőgyész, Fő u. 8/a

A második világháború után a községbe telepített bukovinai székelynek és itt élő leszármazottainak, ma is látható jelei vannak (fedeles székely kapuk).

A Hőgyészi Székely Kör a népszokások, hagyományok, kultúrák egymás mellett élését és megismerését, valamint megismertetését kívánja elősegíteni az által, hogy kulturális örökségének megóvása érdekében feltárja és bemutatja a Hőgyészen élő székelyek származási helyének szokásait, tárgyi, nyelvi és zenei emlékeit. A Hőgyészi Székely Kör 1998. február 28-án alakult, létrejöttének célja a településen élő székely családok összetartása, valamint annak tudatosítása, hogy a lakosság egy meghatározó arányát e nemzetiség teszi ki. Az egyesület a hagyományainak ápolására létrehozott egy néptánccsoportot, mely a környező települések, nagyobb városok rendezvényein képviseli Hőgyész székely lakosságát. (Hőgyészi Székely Kör Bokréta Néptánccsoportja)

A Hőgyészi Székelykör gyűjteménye a Művelődési Ház emeletén található (Székely-sziget, Emlékszoba). Az itt élő székelyek származású helyéről még fellelhető tárgyi eszközöket lehet megtekinteni. Az eredeti dokumentumokba, iratokba és a székelység történetéről, szokásairól szóló könyvekbe is be lehet tekinteni. Az apró szobában a bukovinai székelyek története eredeti fényképek és a kiállított tárgyak - bukovinai istensegítsi székelyek viselete, ágyi gúnyái, szőttesei -, segítségével nyomon követhető napjainkig. A vetett ágy, "hazai ládája" és egy rokka a legfontosabb tárgyak. Magyarországon ma saját szervezetük van: Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége (Bonyhádon székel - honlap http://www.bukovina.hu/).

Hajó és Székely Kapu

A tolna megyei Hőgyész egy terén két fafaragással készült emlékmű került egymás mellé, amelyek mindegyike a németek és a székelyek betelepítésének legelterjedtebb szimbólumai közé tartoznak: "Ulmer Schachtel 1722" olvasható egy fatáblán a németek betelepülését szimbolizáló faragott, színezett gálya-maketten (míg a közút felé eső oldalán "Deutsche Minderheitenselbstverwaltung, gebaut von Béla Rettich" felirat áll).

A mellette álló fedeles kapu, "székely kapu" pedig a székelység általános szimbóluma. Már csak azért is általános hiszen pl. a dúc alatt a bukovinai székely falvak névsorát olvashatjuk mindenféle más vonatkozó magyarázat nélkül. A kapu itt betelepítési emlékmű-olvasatot tulajdonképpen a köztéri kiállítás által kap, főként a kiskapu felirat bír mélyebb jelentéssel. "Isten békessége az érkezőkkel" olvassuk, alább pedig "Isten áldása a bentlakókkal", amely köszöntőből az egész népcsoportra vonatkoztatott áldássá szélesül. A székely és a német sors a térbeli megjelenítés konkrét szomszédsága által - nem tudni, tudatos tervezés eredményeképp-e - szimbolikusan is egymás mellé rendelődik.

A Székely kapu, a községben élő Makrai Béla fafaragó népi iparművész alkotása, mint ahogy a községtáblánál található, három címeres, az utazót köszöntő kapu is az ő keze nyomát dicséri. Az ifjú művész a Tolna megyei Hőgyész községben él. 1990 óta foglalkozik fafaragással. 1993-ban került egy népi iparművész mellé, aki mellett kitanulta azt a gyönyörű mesterséget. Még 1993-ban elkészítette az első játszótéri munkáját. Mestere javaslatára folyamatosan zsűrizteti alkotásait a Népi Iparművészeti Tanácsnál és ennek eredményeként 1996-ban megszerezte a Fafaragó Népi Iparművész címet és önálló alkotómunkába kezdett. Számtalan alkotása megtalálható az ország több pontján. Fő profilja a játékok, játszószerek, valamint köztéri művészeti alkotások készítése, de bármilyen egyéni elképzelést is megvalósít. Minden munkájában fellelhetőek a régi magyar motívumok, megőrizve és felelevenítve ezek szépségeit és hagyományait. Forrás: www.makrai-fafaragas.hu

Képek: községháza (2 kép), Hermelines hölgy és talpazata (2-2 kép), Művelődési Ház bejárata, Múzsák c. dombormű, székely szőttes, székely kapuk a községben (2 kép), Székely Kör Bokréta néptánc csoport előadás közben, szimbólumok egymás mellett -, hajó külön és székely kapu külön.