Tolna megye - Bonyhád, Paks után harmadik számottevő zsidó településsé Hőgyész növi ki magát, ahol 1778-ban már 120, 1840-ben már 630 zsidó él, és ezzel a mezőváros minden negyedik polgára ehhez a valláshoz tartozik. A zsidók az urasági haszonvételekkel foglalkoznak (kocsma, mészárszék, szeszfőzde stb. bérlete), illetve kisebb üzleteket, szatócsboltokat tartanak fenn, "batyuzó" kereskedést folytatnak, ipari tevékenységet űznek. A termékfelvásárlásban főleg a bőrrel és dohánnyal foglakoznak, a gabonakereskedelemben a görög-rác kereskedők az egyeduralkodók. A magyarok a kereskedelemben a 18. század során még alig vesznek részt, a nemesség soraiban ez ekkor még lenézet tevékenységnek számított. Míg a rác-görög kereskedők beházasodásokkal a gyors asszimilációt akarták elérni, a zsidók megtartották vallási és etnikai elkülönülésüket. A korai időszakban még nagyon gyakori a migrációjuk.

Zsinagóga
Hőgyész, Fő u 23 (udvarban)

Hőgyész zsidósága is a 19. század elején erősödött meg. Ebben a mezővárosban is a bonyhádihoz hasonló munkamegosztás volt megfigyelhető. A kereskedők a zsidók voltak, a kézművesek a németek. Az első zsinagógáról már 1760-ból van adat. Nyeles telken, a Fő u. 23. szám alatti, 1861-ben épült, klasszicista stílusú, egykori felekezeti iskola mögött álló, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős zsinagóga épület. A ma is látható, erősen lepusztult, tűzoltó szertárnak és műhelynek használt zsinagógát 1815 körül átalakították, lizériás tagolású homlokzatokkal. Érdekes és jellegzetes a karzat feletti díszítés. Az ÉNy-i homlokzat tengelyében két lépcsőfokkal megemelt, a női karzatra vezető lépcsőre nyíló, kőkeretes bejárat, felette konzolokkal alátámasztott, egyenes szemöldökpárkány. Az építkezéshez szükséges téglák egy részét Apponyi Antal földesúr adományozta.

Zsidó temető
Hőgyész, Ifjúság u.

A mai Ifjúság utca bal oldalán fekszik, az utcától betonkerítéssel jól elszeparált zsidó temető. Ezt egy 1786. évi T 60 jelzésű térkép is jelöli: Judenfriedhof felírással. A mai bejáratnál álló Holokauszt emlékművet a II. világháború után állították. Ezen a 173 hőgyészi zsidó áldozat neve mellett még a vidékieké: gyönki, simontornyai, udvari, kölesdi nevek is szerepelnek. A temető vége felé haladva egyre régebbiek a sírkövek, míg a végén álló homokkő emlékek az 1800-as évek elejéről származnak.

Nem kaptam zsidó nevelést. Igaz, apám megjárta a 20. század poklát nagyapámmal, a rémület korszakában, s mesélt nekünk, gyermekeinek róla. De ez vidám mesének tűnt, hiszen úgy tudta elmondani, hogy hangosan röhögtünk akkor, úgy, - ahogy ma már tudom - csak egy zsidó tud mesélni: "..magamat kigúnyolom, ha kell, de hogy más mondja, azt nem tűröm el!" (Rostand) Amikor azt mesélte, milyen stikliket követtek el, fiatal suhancként. Mert a negyvenes évek elején a 18 évesek bizony ifjak voltak. Hát még a szörnyűségekhez?! Megtudtam azt is, igen fiatalon - 7 évesen, hogy egyik keresztnevem emlékezésből fakadt. Emléket állít, egy mit sem sejtő, ártatlan csecsemőnek, unokahúgomnak, kit elnyelt az őrület gázkamrája, s kinek az volt "bűne" - rossz időben, helyen és főleg zsidónak születetett. Mély fájdalmat érzek szívemben érte, és mind, azokért, akik hasonlóképpen "szálltak". Így érthető, hogy legfájdalmasabb emlékem a nagyközségről az évenkénti Holocaust emlékünnepséghez kötődik. Megérintett, amikor ott  álltam az emléktábla előtt és rádöbbentem, hogy az egykoron "X"-el írt családnevünket (Fux) a fasizmus idején mindhiába "németesítette" (Fuchs) elődöm. Sorra olvastam a második világháborúban gázkamrában elvesztett eleim nevét, közöttük pár hónapos unokanővéremét (Éva) is. Később nagyapám elmesélte 72 családtagot veszítettünk el. Az 50es években, nagy izgalommal töltötte el a családot egy sajtóhír: megmentettek egy csecsemőt a gázkamrából - a kerítésen kívülre kerülő babát lengyel családok bújtatták el és keresik az igazi szüleit, esetleg hozzátartozóit. Amikorra levetítették a csodával határos eseményekről szóló Éva című filmet, sajnos már tudtuk, nem a mi "Évánkról" van szó. - A jobbra látható fotó édesapámról készült. A kép hátára ez van írva - 1942, munkaszolgálat.

Képek: zsinagóga főbejárat felöli oldala, ÉNY-i oldal, K-i oldal, egykori bejárata, belső tér maradványai, rabbi ház, sahter ház és Holokauszt emlékmű.