Hőgyész, Kossuth tér 8.

A település másik birtokos családja, a Lichtensteinek barokk kastélya, illetve majorságuk műemlék jellegű épületei a 18. század barokk stílusát képviselik. A kastély homlokzatát átalakították.

Az utca felől téglakerítéssel kerített, copf fémvázákkal díszített pillérű, háromrészes kapuzaton keresztül megközelíthető kertben, az utcavonallal párhuzamosan szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes, részben alápincézett épület, felülkontyolt nyeregtetővel. A kéttraktusos földszinten csehsüveg- és fiókos dongaboltozatos helyiségek, az emeleten a DNy-i traktusban csehsüveg boltozatos helyiségek, a többi síkmennyezetes. A kastély előtt két a kerítés folytatásában az utcavonalra merőlegesen álló, téglalap alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős, egytraktusos, átalakított melléképület (egykori kocsiszín és istálló). A DK-i telekhatáron álló épületben fiókos dongaboltozatú, az ÉNy-i oldalon álló épületben síkmennyezetes helyiségek.

Az uradalom jószágkormányzója részére 1722 után építtette gróf Claudius Florimond Mercy (jobb oldali képen). A Mercy és az Apponyi család közötti 1773-ban kelt adásvételi szerződésben említik először. Az eladási összeírásban úgy említik, mint szilárd anyagból épített és cseréppel fedett emeletes épület (24x14m nagyságban). Elülső udvarát az utca felől szilárd fal védte, hátsó udvara sövénnyel kerítve, és benne gyümölcsfák, zöldséges kert. Már akkor is az utcáról belépve mindjárt az udvar elején két oldalon az épületek is álltak már, mint ma, amelyek akkor a kocsiszín illetve az istálló szerepét töltötték be. Antal gróf halála utáni összeíráskor, 1818-tól már a kancellária épülete (Domus Cancellarialis) néven kerül a ház a szövegbe. Az emeleti helyiségeket a számvevőség és a számtartóság foglalja el hivatalnokaival. Az alsó szinten az ügyvédnek berendezett lakás volt található, az 1850-es években a számtartóság székhelye. 1867-ben tiszttartói lak, címen szerepel az épület, és 9 szobát, 1 konyhát, pincét sorolnak fel, továbbá alul és felül előcsarnokot. A különálló épületek akkor is hajdúlakok. Az 1876. évi telekkönyv ugyanilyen házszám alatt Tiszttartóságot említ, az 1881. évi házszám jegyzék pedig számvevő lakot. Az eredetileg feltehetően az utcára merőleges, egytraktusos, alápincézett épületet a 18. és 19. században bővítették és átalakították. A 20. század elején az emeleten számtartói irodák, a földszinten lakások voltak. Apponyi Géza utolsó jószágigazgatója szerint e régi épületben volt az uradalom archívuma (levéltára) is, később Apponyi (II.) Károly átvitte az iratokat a nagykastélyba. 1927-től az elsőszülött Apponyi lánynak Liechtenstein Frigyessel kötött házassága révén a a hőgyészi birtok a Liechtenstein családra szállt, ekkor nyerték a homlokzatok neobarokk formájukat. Azóta lett a közismert neve: a hercegi kastély. A család a második világháború végéig lakott itt, majd az orosz csapatok bevonulása után Lichtensteinbe, azaz Németországba menekültek.

1945 után az épületet államosították és kisebb átalakítások történtek, itt volt az Állami Gazdaság irodaháza. A melléképületeket a 19. és 20. században lakás céljára átalakították. Parkját felparcellázták, jelenlegi kertjét közút választja el a Kertész u. 12. alatti újabb lakóház telkétől.

Az utolsó helyreállítás: 1999-2004 között történt. A régi épület felújítva ma, szállóként, konferencia központként működik. Kettő, két fős, ízlésesen berendezett, elegáns hangulatot árasztó apartman, 3-3 egyágyas és kétágyas korhűen berendezett szobák, borozó, kártyaszoba várja a vendégeket. A Lichtenstein Kastélyszálló csendes környezetben található. A teljes nyugalomról a szálloda előtti park gondoskodik.

Képek: a kastély főbejárata, műemlék tábla, kerítés a hátsó fronton, hátsó front a kerítés mögött, udvar (2 kép), szoba, tervrajz a múltból.