A kastély Tolna megye legnagyobb barokk épülete. A közel négyezer négyzetméteres kastély a falu központja mellett fekszik. A település két legjelentősebb útvonala a kastélypark sarkánál keresztezi egymást. A Balaton felől érkezőket a 65-ös főút vezeti rá a kastélyra, majd kis töréssel elfordulva az épületen túl, a falu központjában lehet Dombóvár felé kanyarodni. Nem véletlen, hogy ezen a helyen alakult ki a település súlypontja, amit az Apponyiak rangos épületekkel (templom, iskola) alakítottak városias hellyé.

Az Apari-nak nevezett birtokot a hozzátartozó falvakkal és pusztákkal 1722-ben veszi meg a lotaringiai hercegséghez tartozó Claudius Florimundus Mercy (Savoyai Jenő lovassági tábornoka, majd a visszafoglalt Bánság kormányzója) a Sinzendorf családtól 15.000 Ft-ért. Ennek az öt faluból és harminc pusztából álló birtoknak a központjává teszi Hőgyészt és így a terület, mint Hőgyészi Uradalom kezdi meg fejlődését. Az uradalom szépen gyarapodott, közel negyven év alatt több mint 20.000 holddal bővült a termőföld irtások és egyéb talajjavító munkálatok révén (ebben az időszakban, Tolna megyében csak az Eszterházy család dombóvári birtoka volt nagyobb). A Mercy kastélyt megelőzően állt egy kisebb földszintes kastély a településen, melyet az akkori írásokban gyakran, mint várat, várkastélyt említenek. Ennek az lehet az oka, hogy az épület cölöpökön állt és sáncokkal volt körülvéve. Ezt az állítást ugyan több más okirat cáfolja, többek között az a leírás is, mely az 1773. évi felmérésben már mint emeletes kastélyt említi. Ebben az évben vették át a birtokot az Apponyiak.

A kastély tényleges korának megállapításában Bél Mátyás műve lehet segítségünkre, melyben így ír: "Hőgyész a Mercy grófnak új és elegáns kastélyáról nevezetes". Ez a kézirat 1730-ban íródott, még Claudius Florimundus Mercy halála előtt. Ezen adatok ismeretében a történészek Mercy gróf halála, azaz 1734 előttinek tekintik a nagykastélyt. A kastélyt fogadott fia Anton építette tovább, aki ott is halt meg és a csicsói kápolnában helyezték örök nyugalomra.

Voigt Pál és Mojzer Miklós művészettörténészek szerint stíluskritikai alapon az osztrák Franz Anton Pilgram (1699-1761), az osztrák barokk egyik legnagyobb mesterének tulajdoníthatjuk a kastély terveit.

A kastélyt III. Mercy 1772-ben királyi engedéllyel eladta Apponyi Györgynek, akit 1776-ban Tolna megye főispánjának választottak. A birtokot fia, Antal (fotón balra) örökli és 1784-től jelentősen átalakítja. Építkezései nem csak a kastélynak, hanem a településnek is rangot adtak. A szabadkőművesek páholyához tartozó gróf alaposan megváltoztatta a kastély rendszerét. Tágas lépcsőház, gyönyörűen kifestett új kápolna épült. Ennek teljes falfelületet látványos secco-val díszítették. Az út felé forduló tengelyt felváltva új hármas kapuzatú kocsi behajtó épült. Tardosi vörös mészkőből készült oszlopok teszik tágassá a teret. Széles lépcső vezet az ekkor kialakított emeleti dísztermekhez. A belső udvar felől mindkét szinten folyosó vezet körbe. Eredetileg innen nyíltak a külső traktus terei. A földszinten minden helyiség boltozott. A Mercy időszakból donga és fiókdongás szerkezetek maradtak. Az Apponyi átépítés korában csehsüveget és tükörboltozatot építettek. A megmaradt stukkódíszek már az 1890-es átépítés korát idézik. Az emeleti, síkfödémes helyiségeken alkalmazták elsősorban ezeket a díszeket. Leglátványosabban az udvar alakult át ebben a korban. Ekkor épült a belső rizalit és a két negyed kör alaprajzú hozzáépítés az udvaron. A délkeleti oldal felől félig alápincézték a házat. Szigorú rend szerint, U alakban épült a ritmusos keresztboltozatokkal fedett pincetér, amit a sokszori átalakítás során a felismerhetetlenségig átboltoztak. Az épülethez a pincézett oldalról függőkert kapcsolódott, ami napjainkra teljesen elpusztult. Alatta a pince felől boltozott csatornákon vezették el a szennyvizet. Apponyi Antalt a kor egyik legműveltebb földesurának tartották. Barátságban állt Haydnnel, (a Teremtés és az Évszakok című oratóriumok megjelenéséhez anyagilag is hozzájárult), Mozarttal, ismeretség kötötte Beethovenhez és megfordult nála - igaz csak egy éjszakát töltött a kastélyban - Liszt Ferenc is. Később testvére, Apponyi Károly lett a kastély ura, aki csak ritkán tartózkodott a kastélyban. Az ő fia Géza viszont életének jelentős részét a kastélyban töltötte feleségével gróf Széchenyi Paulával. Az épületet 1890-ben restauráltatta Ybl Miklóssal és 1928-ban bekövetkezett halálakor a kastély Vénusz templomában temették el. Mivel a mauzóleumot többször feltörik, ezért a koporsókat végül 1962-ben a csicsói kápolnában lévő kriptába vitték át.

A kastély parkjában a régi kerti építmények közül megmaradt - a már említett -, 1818-ban Apponyi Antal által a klasszicizmus divatjának megfelelően épített Vénusz templom. Eredetileg mauzóleumnak épült, de ezt a funkciót sosem szolgálta. A szabadkőművesek az elnevezésből sejthető célra használták ezt a hangulatos kis pavilont. Egy jégverem, valamint egy későbbi portaépület maradt meg. A parkon átfutó patak menti hajdani tónak, a francia kertrészt lezáró régi víztükörnek és az épület előtti szökőkútnak már nem voltak látható maradványai. Az utolsó Apponyi: II. Apponyi Károly 1939-ben eladta a kastélyt az Országos Társadalombiztosítási Igazgatóságnak.

Az eladást követően kezdődött a pusztulás, a parkból különböző nagyságú területeket szakítottak ki, előbb üdülő, majd irattár lett. A II. világháború idején lengyel menekültek szállása volt. Később katonai kórház és 1954-ig görög gyerekek otthona-, 1954-től állami gondozottak nevelőotthona, iskola, majd újra 2000 január 1-ig gyermekotthon. A sokszori funkcióváltás miatt az eredeti belső térszerkezet a felismerhetetlenségig átalakult. A park közepére épült egy stílusidegen épület, ahol a gyermekotthonhoz tartozó műhelyeket alakították ki (ebből lett később az Elízium). A parkban több apró, bódé jellegű raktárépület is emeltek. A régi értékes növényállomány a gazdátlanság következtében össze-vissza benőtte a parkot. A park eredeti rendszere már nehezen volt felismerhető. Gyermekotthon számára az épület már régen alkalmatlanná vált. A nagy termek nem feleltek meg az új követelménynek. A 80-as évektől, a zárt négyszög alaprajzú épületen különböző felújításokat végeznek és szerényebb elhelyezés mellett olcsó szállodaként is üzemel. Alkalom nyílt otthonházak építésére is, az intézmény kiköltözött az épületből, így a kastély eladhatóvá vált.

A barokk stílusú kastélyt az 1990es évek végén vásárolta meg a megyei önkormányzattól a Hermelin Rt. - Piros László budapesti vállalkozó vezetésével, akik termálszálló kialakítását tervezték az épületben. A környező gyógyvizek sejtetni engedték, hogy itt is lehet jó minőségű gyógyvizet találni, ami a program alapjául szolgálhatott. A kastélyparkban kijelölt helyen kezdődött a kutatás. 2000. júliusában tört föl 900 méter mélyről a 4100 mg sótartalmú, 51 C°-os termál ásványvíz. Időközben megkezdődött az elvadult park kitisztítása, az eredeti kilátási pontok, nyiladékok helyreállítása. Ehhez már igen tekintélyes vadon nőtt (kb. 60 éves) fákat is ki kellett vágni a park helyreállíthatósága érdekében.

Remek építész-kertész csapat segítségével 2001. év végén meg is nyílt a négycsillagos Gróf Apponyi Kastélyszálló.

A kastély összes termében és valamennyi vendégszobában megőrizték az eredeti építészeti jellemzőket. A földszinti és alagsori helyiségek boltívesek maradtak, az emeleti helyiségek síkmennyezetesek és fapadlóval burkoltak. A főbejárattól vörös márványból készült tágas lépcső vezet a felső szintre. A kastélybelső bizonyos díszítő részleteiben szabadkőműves motívumokra ismerhetünk: szögmérő, derékszög, kard. Nem véletlenül, Apponyi Antal György tagja volt a bécsi szabadkőműves páholynak. A négyszárnyú, zárt belső udvarral rendelkező impozáns épület főút felőli homlokzatát az Apponyi család címere díszíti. A főútról befordulva csodás parkba érünk, melynek eredeti állapotát neves szakemberek igyekeztek helyreállítani.

A földszinten kávézó és elegáns étterem, tanácsterem és vendégszobák kaptak helyet. A kastély felszentelt kápolnája esküvők megrendezésére kínál kiváló lehetőséget. A kápolna előterében elhelyezett márványtábla Liszt Ferenc látogatásának állít emléket. Az étterem, a korona terem, a kávézó, a régi seccodíszes kápolna, az emeleti négy egymásba nyíló (konferenciák és bálok számára is kiválóan alkalmas) díszterem az alapterületnek majdnem a felét foglalja el. A folyosók padlóját kelheimi kőlapokkal borították, mely a boltozattal igazi ódon hangulatot teremt. A recepciós pulttól két vörös mészkőoszlop között díszes lépcsőn juthatunk az emeletre. A lépcsőfordulót az Apponyi család négy tagjáról készült festmény fotó másolatai teszik fenségessé (eredetik múzeumban láthatók). Az emeleten további vendégszobák és négy nagyterem található, melyeket a családhoz közelálló zeneművészek iránti tiszteletből Liszt-nek, Haydn-nek, Mozart-nak és Beethoven-nek neveztek el. Mind a négy terem eltérő stílusban került berendezésre. A szobák méltó bútorzatát lengyel asztalosok készítették. Minden szoba külön fürdőszobával rendelkezik, melyeket a szoba alapterületéből választottak le oly módon, hogy a szoba közel hat méteres mennyezetéig nem ér fel, így nem bontották meg az eredeti boltozatokat. Külön említést érdemel az emeleti fodrász és a pipázó rész. Mindkettő az 1890-es átalakításkor épített, negyed kör alakú építményrészben van, ahol előtte vizesblokkok voltak. Csak a feltáráskor derült ki, hogy érdekes öntöttvas oszlopokon álló építményekről van szó, melyek födémszerkezete az oszlopokhoz illeszkedő poroszsüveg boltozat. Helyreállítva a belső udvar díszei lettek ezek a jellegzetes formák. A padlás igazi barokk tetőszerkezetének helyreállítása során kicserélték az elöregedett gerendákat, melyek mérete néhány helyen a 80 centiméteres átmérőt és a tíz - tizenkét méter hosszúságot is elérte. A szolgáltatások közül borozó, balneoterápia, hydromasszázs, vizsgálók, iszappakolás és kondicionálóterem kapott helyet a kastély pincéjében. Ezekhez új és megújuló (szimmetrikus) lépcsőket építettek az udvari középrizalitban, és lift is összeköti a szinteket. A pincében kialakított kiváló konyha ételliftek segítségével tudja kiszolgálni a földszinten lévő két éttermet. A tetőkertben kialakított teraszok melegebb időszakban az étterem részeként szolgálhatnak.

A kastély igazi gyöngyszeme nem más, mint egy három medencét (ebből kettőt a helyi termálvíz lát el), négy szaunát, egy gőzkabint és kondicionálótermet magában foglaló wellness központ. A befektetők elképzelése szerint a vállalkozás csak akkor lehetett gazdaságos, ha több mint ötven szoba elhelyezésére van mód, és ha egy reprezentatív uszoda is gazdagítja a szolgáltatások körét (végül összesen 61 szoba és apartman létesült). Ehhez azonban meg kellett találni a lehetőséget, hogyan lehet ilyen teret kialakítani a barokk kastélyépület mellett. Az elpusztult terasz tömegének rekonstrukciója mellett döntöttek. A barokk kertrész helyreállításának fontos része volt a terasz tetején levendulával, zsályával díszített aromakert, amely a földszinti éttermek szintjéhez csatlakozik. A külsőt régi téglákból épített kulisszafallal építettük, hogy az eredeti aránynak megfelelő megjelenésű legyen az új-régi tömeg. Belsejébe korszerű uszodát telepíthettek. Az oldalfali megvilágításon túl a tetőkert rendszeréhez illeszkedő felülvilágítók adják az uszoda nappali természetes fényét. A homlokzat mögött belül a teljes épület szélességében végigfutó portál teszi egységessé a teret. A vasbeton födém alsó bordázata a medencék rendszeréhez alkalmazkodik. A gyógymedencék fölött a felülvilágító körül küllőként elrendezett bordák látszanak. Az úszómedence fölött szigorúbb rendben állnak a bordák. Rendjüket követi a padlóburkolat kiosztása, a medence alján lévő mintázat. A helyenként megjelenő vörösfenyő álmennyezet szintén az uszoda belső terének tagolását szolgálja. Ez a szauna terasznak és a gyógymedencék környezetének ad hangulatosabb környezetet. Az uszoda alatt, talajvízszintnél jóval mélyebben külön szerelőszint épült, ahova a legnagyobb gépészeti egységeket rejthették. Innen szolgálható a konyha és a balneoterápiás rész szellőzése. Az újonnan épített, távolabbra eső vízkezelő épületből érkező víz fogadása is ebben az alsó térben történik. Lehetőség nyílik itt a legkülönfélébb terápiákra és szépségápolásra is.

Az 1960-as évekből itt felejtett régi műhelyépület idegenül állt a kastélyparkban. Az építők megőrizték ezt a házat, hogy a hiányzó szobáknak is helyet találjanak. Igaz, csak a tartószerkezetét megtartva a felismerhetetlenségig átépítették. Az Elíziumnak nevezett megújult kastélyparki épület új homlokzatával mint egy mai vadászház áll a parkban. Emeleti faszerkezetű erkélyeivel, a földszinti fateraszokra kifutó szobákkal közeli kapcsolatba kerül a helyreállított parkkal. A kastélyban a vastag falakkal határolt, 40-50 m2-es szobák méltóságteljes boltozott tereinek múltat idéző levegője fogja meg a vendégeket. Az Elíziumban a természet közeliség jelent egészen más élményt. Ebben a házban nincs semmi külső szolgáltatás, a kastély épületébe kell, hogy átsétáljanak a vendégek.

A régi kastélybejárattal átellenben kialakított kávézó a függőkert szimmetriatengelyében nyitható meg a kert felé. A tetőkertből kétoldalt lehet a parkba jutni. A kert dísze a most rekonstruált két tó. A kisebbik, az eredeti tervekben is szereplő látványelem, a nagyobb fontos szerepet kapott a szálló víz háztartásában. Itt keveredik az uszodából elbocsátott használt gyógyvíz, a talajvíz süllyesztésével nyert keverővízzel, hogy azt a patakon át vezessék vissza a természetbe. A kert külön értéke az ország egyik legöregebb platánfája (200 éves), amely az uszodát is rejtő terasz fölé borul hatalmas ágaival. Külön éjszakai díszkivilágítást kapott, hogy az uszoda felülvilágítóiból kiszűrődő fénnyel együtt sejtelmes fénnyel derítse az épület előtti teret.

Az ország második gyógy-kastélyszállója, a négycsillagos Gróf Apponyi Kastélyszálló, mind kívülről, mind belülről az igazi főúri vendéglátás "mekkája" lett mára. Várja a pihenni, kikapcsolódni, felfrissülni, romantikára és gyógyulni vágyó vendégeket.

Ehhez járul még a szállodától közel két kilométernyire található lovarda - folyamatos fejlesztés alatt - ahol lovaglásra, kocsikázásra és persze télen szánkocsizásra nyílik lehetőség. További tervekben szerepel itt kovács- és fazekasműhely valamint teniszpályák létesítése is.

2005. július 28-án 17 órakor Hőgyészen, a Gróf Apponyi Kastélyszállóban megnyílt a 80 éves Ujváry Lajos Munkácsy-díjas festőművészt köszöntő és életművét bemutató állandó kiállítás. A kiállítás bármikor megtekinthető.

Képek: amikor még csak gyermekotthon, légi felvétel (2 kép), teraszfeljáró télen, platánfa és terasz nyáron, főbejárat, porta, hall, kápolna részlet (2 kép), lépcsőház, emeleti folyosó, uszoda, belső udvar részlet, platánfa, Vénusz templom (2 kép), Vénusz belső, Hermelin park, Elízium.