ma nem írtam verset.
az Isten ma elfelejtett.

-- elfelejtett,
tán nem is gondolt velem soha...?

ki súgott akkor jobb napon?
mikor futott a kezem
papíron, ócska billentyűzeten
s éreztem, valami, valaki hajt oda,
                                                 -- s hagyom...!

hogy végigverjen az önkínzás ostora,
hogy szakadjon, fájjon nagyon.
                                             -- fájjon!
hogy kikiabáljon,
kiserkenjen a számon
                                 bús, édes dalom.

ma nem írtam verset.
az Isten ma elfelejtett.

ez csak egy lepel,
egy nyomat,
egy rejtek.