Magad ácsoltad keresztnek
felnőtt bábja rejt gyereknek

Erővel hágtál szűzi Lányra
szánod mi vagy, de más az ára!

Másnak kár volt szájalni Róla
-- áll az égnek dőlő lajtorja!

Benned belül szűkös szívedben
felül a gyermek s összeretten
-- bámul rád, mint ki ismeretlen!

Mert ki forgácsot ki metsz a fából
-- magaddal fizesd magad mától!

Nem fekhetsz párnák közt az ágyra
-- nőj föl a magas égi ágra
                               emel az éj
                                  feszülj fel reája!