Valóban.
"mit tegyen az ember"?

nézz körül.

ebben a hajóban
csak az árnyékok nagyok.
a sok törpe lény
mind örül szegény,
mind ragyog,
mind gagyog -
                     "vagyok, vagyok, vagyok..."

lásd, még élnek
-- hisz maguktól is félnek
s csak remélnek topogva...
kinek csak magára, másra mért' is volna gondja?
-- s mondja, mondja, mondja...

míg huhog az éj,
                        suhog a szél
-- s mintha millió botocska
                                        kopogna.
tolong
          a sok bolond
ki mind magának foglya
ki nem lát, s csak álmodni fogja,
                                               hogy ragyog

-- jól tudod:
a szél suhog,
                   az éj huhog
s tudja, ki nem is néz föl
-- e milliárd égbe-bökődésből
                                             így születnek a csillagok!

ne óvd hát szemed,
ne féltsd tekinteted,
ne nézz, ne láss, ne ámulj!
vakulj! úgy legyél, aki lát,
                                      úgy legyél a világ,
                                                                 ki belőled bámul!

úgy legyél látó:
                        magadért magadból magad kikiáltó!