Kicsi csacsi megy az úton,
utána a szekere,
rajta ül a kicsi Jankó,
s hajt az úton lefele.

Mellette egy nagy kosárban,
tojást visz a piacra,
"-Jankó, a tojást mind eladd!",
-így szólt az anyja parancsa...

Unalmas volt az út,
nem történt semmi,
a kicsi Jankónak kedve
nem volt tovább menni.

Le is ment az útról,
szamarát elterelte,
s az irányt a közeli
erdőbe vette.

Mikor odaért, szamarát,
szekerét biz' ott hagyta,
a tojást a piacon el
dehogy adta !

Pillangót kergetett,
felmászott a fára,
virágot szedett,
a kedve szemmel láthatóan
sokkal jobb lett.

De hamar eltelt az idő,
s lenyugodott a nap,
haza menni már nem mer,
mert tudta, hogy kikap.

Keresett egy odvas fát,
a tojásokat berakta,
anyjának majd azt mondja,
hogy a piacon mind eladta.

Sietett is haza,
mert már esteledett,
"-Hol voltál te beste kölyök,
apád mindenütt keresett!"

Kiáltott rá az anyja,
a kicsi Jankóra,
akire még várt ma este
1-2 nehéz óra.

"-Ha a tojást mind eladtad,
hol a pénz te gyerek ?
Édesanyádnak ne hazudj,
mert Ő téged úgy szeret !"

Kicsi Jankó egy szót sem szól,
csak könnye záporozik,
mert eszébe jutott a tojás,
s hogy az anyja mennyit fáradozik.

Reggel még a kakas is aludt,
de Jankó már a szekéren,
jóvátenni a bűnét
igyekezett serényen.

A vásárban a tojást
min-mind eladta,
örült is neki
a kis ebadta.

Vett anyjának egy szép kendőt,
s az úton virágot szedett,
mikor kész volt a csokor,
szamarával haza igyekezett.

Bevallotta bűnét,
nagy sírás közepette,
s közben a kendőt
virággal az anyja elé tette.

Megesett a szíve rajta anyjának,
s megbocsátott egyetlenegy fiának...