Sokaság tolongott hallani, látni,
Őt keresték az ünnepen…
             Egy napon elhagyták mind egy szálig,
             nem kellett Jézus senkinek sem.

Úgy beszélt, hogy csak hallgattak bölcsek,
visszarettentek a katonák…
             Egy napon mégis botokkal jöttek,
             megverték, nevettek, kigúnyolták.

Kezében volt égi hatalom,
Rá fényes jövő várt, hírnév, karrier…
           Kezébe szögeket vertek egy napon
           kalapáccsal, és a bűneinkkel…

…


Kétezer év telt el azóta;
ma sem kell sokaknak, csak mesében…
            Ilyen hát, látod, Jézus sorsa;
            pedig a sorsunk van kezében!