Erdély
földrajzi, -történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak. Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi térség együtt Külső-Erdélynek is nevezhető. Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti (Király-hágón túli) részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül.

Székelyföld
alatt az erdélyi történelmi székely székek területét értjük. Ide tartozott a mai Kovászna (kb. Háromszék) és Hargita megye (kb. Csíkszék és Udvarhelyszék) szinte egészen, Maros megye egy része (kb. Marosszék), Fehér és Kolozs kisebb darabjai (Aranyosszék), valamint néhány település a Kárpátok gerincén túl. Erdély történelmi-etnográfiai régiói közül jelenleg csak itt vannak a magyar anyanyelvűek többségben. Székelyföld mai határai nincsenek egyértelműen meghatározva, de a Maros megyével közös határt leszámítva a székelyek lakta területek határa elég pontosan követi Hargita és Kovászna megye határát. Területe 12.800 km2, kiterjedése észak-déli irányban 150 km, kelet-nyugati irányban 140 km (Aranyosszékkel együtt 200 km). A Keleti-Kárpátok középső és délkeleti vonulatait, ennek hegyközi medencéit, valamint az Erdélyi-medence, ezen belül a Mezőség peremterületeit foglalja magába. A történelmi Székelyföld távolabbra szakadt különálló része volt ezenkívül Aranyosszék is az Erdélyi-középhegység lábainál, az Aranyos folyó alsó szakaszánál.

Háromszék
egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. 1562-ben jött létre az addig önálló Kézdiszék, Orbaiszék és Sepsiszék egyesülésével. Háromszék az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor Felsőfehér vármegyének a területébe ékelődő községeit területéhez csatolva átalakították Háromszék vármegyévé. Területe hozzávetőlegesen megegyezik a mai Kovászna megye területével.

Csíkszék
egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. A szék a Csíki-medencében, az Olt felső medencéjében, a Keleti-Kárpátok és a Hargita közrezártságában fekszik. A magyarság Erdélyben ezen a területen telepedett meg legkésőbb. A 19. században a túlnépesedés jellemezte, ezért az itteni székelyek egy része kivándorolt Moldvába. Földrajzilag két részre oszlik fel, Alcsíkra és Felcsíkra.

Udvarhelyszék
egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. Központja Székelyudvarhelyen volt. Székelyföld középső részén fekszik, a Kis- és Nagy-Homoród, a Vargyas patakok, valamint a Nagy-Küküllő és a Fehér-Nyikó völgyében, illetve a fölsorolt vizek mellék patakainak mentén. Udvarhelyszéket a 12. század első felében alapították a Biharból ide érkező székelyek. Más történészek szerint a székelyek korábban is a jelenlegi területen éltek, hiszen erről beszélnek a helyrajzi, földrajzi nevek, mint amilyen a Hargita, Réka erdeje, Kadicsa, Máré, Zete, Rapsonné, Tartod, Firtos és Budvár várak. Erről beszélnek a települések nevei is. Udvarhelyszék az 1876-os megyerendezés során szűnt meg. Helyette Udvarhely vármegyét hozták létre. Ma Hargita megye része.

Marosszék
egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. Székhelye Marosvásárhely volt. Marosszékhez a Kis-Küküllő felső völgye (Erdőszentgyörgy vásáros központtal), a Nyárád völgye (Nyárádszereda vásáros központtal) és Marosvásárhely környékének falvai tartoztak. Marosszék az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor beolvasztották Maros-Torda vármegyébe.

Aranyosszék
egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. Székhelye Felvinc volt. Aranyosszék a Székelyföld többi részétől földrajzilag elkülönülten , attól nyugatabbra feküdt. Nevét a rajta átfolyó Aranyos folyóról kapta. Az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor beolvasztották Torda-Aranyos vármegyébe. Jelenleg a szék területei Fehér és Kolozs megyékhez tartoznak.

Megyék - ahol jártunk

Bihar megye
Románia észak-nyugati részén található. Fontosabb földrajzi tájegységek a megyében: Nyugati-alföld, Nyugati-dombvidék, Réz-hegység, Király-erdő, Bihar-hegység és részben a Vlegyásza-hegység. A fontosabb iparágak Bihar megyében: textilipar, élelmiszeripar, gépalkatrész-gyártás, kohászat, szén- és bauxitkitermelés, valamint Berettyószéplakon nyersolajat is szivattyúznak. Települések - (ahol jártunk vagy átutaztunk, rövid ismertető - 07.09): Bors (határ), Nagyvárad, Élesd.

Kolozs megye
közigazgatási egység Romániában, az ország észak-nyugati részén helyezkedik el. Megyeszékhelye Kolozsvár. Területének 1/3-a hegyvidék a megye dél-nyugati részén – Gyalui-havasok (Erdélyi-középhegység) 1800 méternél magasabb csúcsokkal. A legfontosabb folyók a Kis-Szamos, az Aranyos és a Sebes-Körös. Települések - (ahol jártunk vagy átutaztunk - ismertető 07.09 - Kolozsvár/07.15): Csucsa, Bánffyhunyad, Kolozsvár, Torda, Aranyosgyéres.

Maros megye
Erdély központi részén helyezkedik el, a Maros folyó északkeletről délnyugat fele szeli át 180 km hosszan. A történelmi Erdély második legnagyobb és harmadik legnépesebb megyéje. Székhelye Marosvásárhely. Középső és keleti része Székelyföldhöz tartozik (Marosszék), Segesvár és környéke pedig az egykori Szászföld részét képezte. Románia egyetlen olyan megyéje, amelyben a románok és magyarok aránya megközelítőleg azonos. Ugyanakkor a hivatalos adatok szerint a romániai megyék közül Maros megyében él a legnagyobb roma közösség. A megye területének háromnegyede az Erdélyi-medence részét képző dombvidék és fennsík. Az északkeleti részén a Keleti-Kárpátok vulkanikus vonulatához tartozó Kelemen-havasok és Görgényi-havasok találhatók. A főbb domborzati egységek: Kelemen-havasok, Görgényi-havasok, Mezőség, Külüllőmenti-dombvidék. Települések - (ahol jártunk vagy átutaztunk - ismertető: Marosludas/07. 09 - a többiek 07.10 - Szováta/07.12): Marosludas, Marosvásárhely, Erdőszentgyörgy, Makfalva, Kibéd, Szováta.

Hargita megye
Erdély keleti részén helyezkedik el. Székhelye Csíkszereda. Főként a Keleti-Kárpátok hegyeiből áll, mint például a Csíki-havasok, Gyergyói-havasok, Kelemen-havasok és Hargita-hegység. Ezen hegységek főként vulkanikus platókból, hegylábakból, és a sűrűbben lakott folyóvölgyekből állnak. A hegyek eredete vulkanikus, a terület pedig híres meleg forrásairól. Hargita Románia egyik leghidegebb területe, ám nyáron meglehetősen meleg is lehet. A megyében ered Románia két fontos folyója, a Maros és az Olt. Ezek a folyók Marosfőnél és Csíkszentdomokosnál erednek egymástól néhány kilométerre. A Maros innen nyugat felé folyik, majd a Tiszába ömlik, míg az Olt dél felé, a Dunába ömlik. Hargitának sok szép természeti látványossága van, például a Szent Anna-tó, mely egy vulkáni eredetű krátertó a megye déli részén, Tusnád közelében. A Gyilkos-tó egy hegyi tó Gyergyószentmiklós közelében. A Békás-szoros egy megejtően szép, szűk hasadék, melyet a Békás-patak alakított ki. Települések (ahol jártunk vagy átutaztunk) ismertető - 07.09-10: Sófalva, Korond, Farkaslaka, Tibod - 07.11: Keményfalva, Zeteváralja, Gyergyóalfalu, Gyergyószentmiklós, (Gyilkos-tó és Békás szoros), Gyergyószárhegy, Orotva - 07. 12: Parajd - 07.13: Máréfalva, Homoródfürdő, Kápolnásfalu, Szentegyháza (Tolvajos-tető), Csíkszereda (Csiksomlyó), Karcfalva, (Nyerges-tető), Tusnádfürdő, (Szent Anna tó) - 07. 14: Székelyudvarhely, Zetelaka, Ivo (Madarasi Hargita).

Kovászna megye
Erdély dél-keleti részén helyezkedik el, a Kárpát-medence legkeletebbre fekvő megyéje. A megye legnagyobb részét a Brassói-medence északkeleti része és a Felső Háromszéki-medence foglalja el. Északi és keleti határain középmagas hegyek találhatók. A legmagasabb pont a Háromszéki-havasokban található 1777 méter magas Lakóca-tető, a legalacsonyabb pont az ágostonfalvi Olt-híd melletti erózió-bázis 468 méteres magassággal. A megye területének 44%-át erdő borítja. Az északi hegységek nagy része vulkáni tevékenység során alakultak ki. (ahol jártunk vagy átutaztunk) - ismertető 07. 13: Kézdivásárhely és Torja.

Hegyek - ahol jártunk

Keleti-Kárpátok
Tapoly völgyétől a Prahova völgyéig, a Tömösi-hágóig húzódik. Kisebb részt Lengyelország és Szlovákia, nagyobbrészt Ukrajna és Románia területén húzódik. A Kárpátok geológiai szempontból igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú szakasza. Itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb vulkánmaradványa, a Kelemen-havasok (Pietrosz, 2102 m), de a sűrű erdők borította vonulatok felett alpesi jellegű csúcsok is magasodnak (Radnai-havasok). Kétféleképpen szokás felosztani. A Kárpát-medencéhez való viszonyában beszélhetünk külső és belső vonulatról. Észak-déli irányban ugyanakkor három nagyobb csoportra tagolható: északi, középső és déli csoportra (Kárpát kanyar). A középső csoport a Beszterce völgyétől az Ojtozi-szorosig terjed. Fő részei északon - Besztercei hegyvidék, középen - Gyergyó–Békási hegyvidék és a Kelemen–, Görgény–Hargita-hegyvidék, délen pedig a Tatrosmenti-hegyvidék.

Gyergyói-havasok
középmagas hegység a Keleti-Kárpátokban, Hargita megyében, a Borszéki-hágó és a Marosfői-hágó között. Szomszédos hegységek: északon a Kelemen-havasok és a Besztercei-havasok, keleten a Csalhó és a Hagymás-hegység, délen a Csíki-havasok, nyugaton, a Gyergyói-medence másik felén a Görgényi-havasok és a Hargita. A Gyergyói-havasok főgerince észak-dél irányú. A hegységen áthaladó út a Pongrác-tetőn (1256 m) keresztül köti össze a Gyergyói-medencét Békással. A Pongrác-tetőtől keletre található a Békás-szoros és a természetes eredetű Gyilkos-tó, amely egy földcsuszamlás következtében jött létre 1837-ben. A Hagymás-hegységet gyakran tekintik a Gyergyói-havasok részének. A Gyergyói-havasokból ered Románia két nagy folyója, a Maros és az Olt.

Nagy - Hagymás

Hagymás-hegység
a Keleti-Kárpátok mészkő-szirt övezetének része. Hargita megye észak-keleti részén terül el. Határai északon a Kis-Beszterce völgye, keleten a Domuk- és a Péntek-patak völgye, délen a Jávárdi-patak, a Naskalat-patak és a Naskalat-hegység, nyugaton a Gyergyói-havasok. Legmagasabb pontja a Nagy - Hagymás (1792 m). Közepén helyezkedik el a Gyilkos-tó és a Békás-szoros. Fontosabb hegyek északról délre: Hegyes (1502 m), Juharos (1351 m), Zsedán (1481 m), Vit-havas (1609 m), Fügés-tető (1479 m), Csurgó (1414 m), Kupás-Cohárd (1512 m), Oltár-kő (1154 m), Likas (1674 m), Nagy-Cohárd (1507 m), Kis-havas (1624 m), Gyilkos-kő (1378 m), Lóhavas sarka (1482 m), Ló-havas (1508 m), Fekete - Hagymás (1771 m), Csofronka (1607 m), Nagy Teleki-csúcs (1698 m), Veres-kő (1589 m), Nagy - Hagymás (1792 m), Egyes-kő (1608 m), Öcsém-tető (1706 m), Terkő (1461 m).

Maros völgye a Kelemen havasokkal

Kelemen-havasok
a Keleti-Kárpátok legmagasabb vulkáni hegysége. Maros megye, Hargita megye, Suceava megye és Beszterce-Naszód megye területén helyezkedik el, a Maros völgye és a Dornai-medence között. Több hegycsúcs tengerszint feletti magassága meghaladja a 2000 métert. A Kelemen-havasok kelet-nyugati irányú vonulat, a Kelemen-, Görgény-Hargita vulkáni vonulatának része. Ez a hegység hordozza Maros megye és Hargita megye legmagasabb pontját (Pietrosz 2102 m ill. Kelemen-forrás csúcs 2032 m). A hegység gerincén halad Hargita, Maros és Suceava megye határa. A Kelemen-havasok lábánál található a Maroshévízi-, a Borszéki- és a Bélbori-medence. Ezekben a medencékben a vulkáni utóműködések részeként termálvizek és borvízforrások törnek a felszínre.

Görgényi-havasok
hegység a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye és Maros megye (Románia) határán. Határai északon a Maros völgye, keleten a Gyergyói-medence, délen a Hargita-hegység, délnyugaton a Sóvidéki-dombság. A Görgényi-havasok a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának része. A hegyvonulat három részre oszlik: Északi-Görgény a Maros völgyétől a Görgény-patak völgyéig, Központi-Görgény a Görgény-patak völgyétől a Nagy-Borzont és a Kiság patakok völgyéig, Déli-Görgény a Nagy-Borzont völgyétől a Libán-hágóig (1000 m). Az Északi-Görgény központi része a Fancsal vulkáni maradvány, melynek legmagasabb hegyei a Fancsal-tető (1682 m), az Öreg-tető (1633 m) és a Kereszt-hegy (1515 m). A központi részből észak és nyugat felé kisebb gerincek indulnak ki. A Központi-Görgényt egyetlen nagy lepusztult rétegvulkán, a Mezőhavas alkotja. Itt találhatók a Görgényi-havasok legmagasabb hegyei: Mező-havas (1777 m), Kis-Mező-havas (1733 m), Tatár-kő (1689 m). A vulkáni kráter maradványától délre található a Bucsin-tető (1273 m), ahol áthalad a Gyergyói-medencét és a Kis-Küküllő völgyét összekötő út. A Központi-Görgényből ered a Kis-Küküllő két forráspataka, a Nagyág és a Kiság. A Déli-Görgényt két vulkáni építmény alkotja, a Somlyó (1576 m) és a Dél-hegy (1694 m). A Nagy-Somlyó déli oldalából ered a Nagy-Küküllő.

Dél Hargita

Hargita
vulkáni hegyvonulat a Keleti-Kárpátokban. Határai északon a Libán-tető, keleten a Csíki-medence, dél-keleten a Torjai-hágó, délen a Hatod-hágó, nyugaton a Görgény-Hargita-fennsík. Északon, a Libán-tetőnél kapcsolódik a Görgényi-havasokhoz, délen, a Hatod-hágónál a Baróti-hegységhez, a Torjai-hágónál pedig a Bodoki-hegységhez. Három részre tagolódik: Északi-Hargita, Központi-Hargita és Déli-Hargita. Az Észak-Hargita a Libán-tetőtől a Fertő-nyeregig tart, legmagasabb pontja a Fertő-tető (1589 m). A Fertő-nyereg és a Tolvajos-hágó (985 m) között elterülő Központi-Hargitában találhatók a hegység legmagasabb csúcsai. Az 1,7 kilométert is meghaladó hegyek egy hatalmas sztratovulkáni kráter maradványai. Ez a legnagyobb vulkáni hegycsoport a környéken. A félkör alakú kráterperem hegyei: Mihály-havas (1685 m), Madarasi-Hargita (1801 m), Rákosi-Hargita (1758 m), Madéfalvi-Hargita (1710 m) és Csicsói-Hargita (1755 m). A Madarasi-Hargitán van a hegység legnagyobb menedékháza amely még 1941-ben épült a magyar kormány támogatásával. A Csicsói-Hargita déli oldalában, 1300–1400 m magasságban található Hargitafürdő, Hargita megye legmagasabban fekvő emberi települése. A hargitafürdői mofetták, gőzlők és a peremvidéken gyakori vasas, magnéziumos, erősen szénsavas ásványvíz-források az erőteljes vulkáni utóműködésről tanuskodnak. A Déli-Hargita (régebbi nevén Hermányi-hegység) Hargita megye és Kovászna megye határán helyezkedik el, a Tolvajos-hágó és a Hatod-hágó között. A Tolvajos-hágótól délre helyezkedik el Erdély legnagyobb fellápja, a Lúcs-tőzegláp, amelynek felülete 3 x 4 km, és amelyet a Kormos-patak csapol le. A Déli-Hargita egyetlen hegyi üdülőtelepe az 1250 m-en fekvő Csíkszentimrei Büdösfürdő borvíz-forrásokkal és mofettákkal (mofetta = vulkáni utótevékenységhez kötődő, főleg szén-dioxidból álló gázfeltörés). Itt találhatók a Hargita legerősebb gázömlései. A Büdösfürdőtől délre van a Déli-Hargita legmagasabb hegyeit, köztük a Kakukk-hegyet (1558 m) magába foglaló vulkáni maradvány. A Fekete-hegy (1368 m) déli lábánál, a Fenyős-patak völgyében található a nemrég újjáépített bodvaji vashámor. A Nagy-Piliskénél (1374 m) a Déli-Hargita két felé ágazik. A Hatod-hágó felé találjuk a Nagy-Murgót, amely a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának legdélebbi tagja. A Déli-Hargitához sorolható az Olton átnyúló Csomád-hegység, amelynek az épen maradt kettős kráterében található a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp.

Csomád hegység

Csomád
hegység a Keleti-Kárpátokban, amely a Hargita Olton átnyúló része. Kovászna megye és Hargita megye határán található. Határai nyugaton az Olt völgye, északon a Csíki-medence, keleten a Torjai-hegység, délen a Bodoki-hegység és a Zsombor-patak völgye. A Csomád a Kárpátok legfiatalabb vulkánja. 30 000–100 000 még működésben volt. Ezzel magyarázhatók az épen megmaradt kráterek. A Csomád épen maradt kettős kráterében található a Mohos Természetvédelmi Terület, a Szent Anna-tóval és a Mohos-tőzegláppal. Észak-nyugati lábánál található Tusnádfürdő üdülőhely, Románia legkisebb városa (1801 lakos). A Csomád legmagasabb pontja a Nagy-Csomád hegy (1301 m).

Csíki-havasok
egy középmagas hegyvonulat Hargita megye keleti részén. Határai: északon a Hagymás-hegység, nyugaton a Csíki-medence, keleten a Tarkő-hegység, a Tatros völgye és a Nemere-hegység, délen a Csomád-hegység (Hargita) és a Bodoki-hegység. Legmagasabb pontjai a Naskalat-hegységben található Naskalat-tető (1550 m) és az Egerszéktől keletre található Saj-havas (1553 m). A Csíki-havasok főleg kristályos palákból és tengeri ülledékekből áll. Vannak még mészkövek, dolomitok és konglomerátok is. A hegység közepén halad át a Gyimesi-hágó, amely összeköti a Csíki-medencét a Tatros folyó völgyével. Itt találhatók a Gyimesek néven ismert csángó települések: Gyimesbükk, Gyimespalánka, Gyimesközéplok, Gyimesfelsőlok. A Csíki-havasok délen körbe veszik a Kászoni-medencét. Nyerges-tető a Csíki-havasok és a Torjai-hegyek találkozásánál van.

Torjai-hegység
Kovászna megye és Hargita megye határán fekszik, a Csomád-hegységtől keletre. A Torjai-hágónál (940 m) kapcsolódik a Bodoki-hegységhez. Alacsonyhegység, legmagasabb pontjai sem lépik túl az 1200 méter tengerszint feletti magasságot. A legmagasabb hegy a Cecele (1173 m). A Büdös-hegy keleti oldalában, 1052 méteren található a kénes Torjai Büdös-barlang, amely vulkáni utóműködés hatására mérgező gázokat bocsát ki. A Torjai-hegység híres fürdőtelepe Bálványosfürdő.

Néhány medence és folyó - ahol jártunk

Gyergyói-medence
a Maros felső folyásánál fekszik Romániában, Hargita megyében, a Görgényi-havasok és a Gyergyói-havasok között. A Gyergyói-medencét a Marosfői-hágó (891 m) köti össze a Csíki-medencével, a Pongrác-tető (1256 m) a Békás-patak völgyével, a Ditrói-hágó (1225) a Kis-Beszterce völgyével, a Borszéki-hágó (1102 m) a Borszéki-medencével, a Bucsin-tető (1273 m) a Kis-Küküllő völgyével és a Libán-tető (1000 m) a Nagy-Küküllő völgyével. A Gyergyói-medence az egyik leghidegebb hely Erdélyben, gyakori a köd, a korai jégképződés és késői tavaszodás. A hideg éghajlatra utal, hogy a fenyvesek a hegyekről egészen a medence aljáig leereszkednek.

Kászoni-medence
medence a Keleti-Kárpátokban, a Csíki-havasok déli részén, Romániában, Hargita megyében. A kb. 700 méteres tengerszint feletti magasságban lévő, 20 km hosszú, 11 km széles eróziós völgymedencét a Csíki-havasok szegélyezik. A Kászon patak folyik keresztül rajta észak-déli irányban. A Nyerges tető (878 m) köti össze a Csíki-medencével, a Kászon patak völgye a Felső Háromszéki-medencével. Védett klímája van, gyakori hőmérsékleti inverzióval. Környező hegyeit fenyő, bükk, gyertyán és tölgy borítja. Talaja terméketlenebb, mint a szomszédos Csíki- vagy Felső Háromszéki-medencéé. Nagy kiterjedésű legelők találhatóak itt. Az itteniek fő megélhetési forrása a mezőgazdaság: a növénytermesztés viszonylag alacsony jövedelmi szintet biztosít, a szűkös termést az állattenyésztésből származó jövedelem egészíti ki. Híres többfajta ásványvize (Veresszéki, Salutaris, Répáti és Fehérkő ásványvizek).

Csíki-medence
egy 600-700 m magasságban elterülő hegyközi medence a Keleti-Kárpátokban, Romániában, Hargita megyében, az egykori Csík vármegye területén. A Hargita-hegység és a Csíki-havasok között húzódik. Észak-dél irányú, hossza 60 km, legnagyobb szélessége 10 km, átfolyik rajta az Olt. Három részre oszlik: Felcsík, Középcsík és Alcsík. A Csíki-medencét a Tolvajos-hágó (985 m) köti össze Székelyudvarhellyel, a Marosfői-hágó (891 m) a Gyergyói-medencével, a Gyimesi-hágó (1159 m) a Tatros völgyével, a Nyerges-tető (878 m) a Kászoni-medencével és a tusnádfürdői Olt-szoros Háromszékkel.

Olt
Románia egyik legfontosabb folyója, hossza 670 km, vizgyűjtő területe 24.010 km2, keresztül folyik Székelyföldön, Királyföldön, majd Fogaras vidékén. A Vöröstoronyi-szorosnál töri át a Kárpátokat, majd Havasalföld és Olténia határát képezi egészen a Dunáig. Földrajzi forrása a Gyergyói-havasokhoz tartozó Sípos-kő észak-keleti oldalán található, a Kovács Péter-hágó közelében. Ismert nagyobb városok az Olt mentén: Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Fogaras.

Nagy-Küküllő
folyó Erdélyben, Romániában. A Görgényi-havasokban ered és Balázsfalva mellett egyesül a Kis-Küküllővel. Az egyesülést követően Küküllő néven folytatja útját, egészen Mihálcfalváig, ahol beletorkollik a Marosba. A küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe jelentése kökényes. A Nagy-Küküllő esetében is kökényes vidékre utal a Küküllő megnevezés, mely Udvarhelyszék legjelentősebb folyóvize. A Nagysomlyó-hegy tövéből 1455 méter magasságból ered, a folyóhossza 221 kilométer és a becsült vízgyűjtő területétének nagysága 3606 négyezet-kilométer. A folyó Székelyudvarhely városát elérve, hegyvidéki jellegből dombvidéki jellegűre vált. A Nagy-Küküllő az Erdélyi-medencében Balázsfalvánál egyesül a Sóvidékről érkező Kis-Küküllővel, majd közösen Küküllő folyó néven folytatják útjukat a Maros folyóig. Települések a folyó mentén - Székelyvarság, Zeteváralja, Fenyéd, Betfalva, Zetelaka, Küküllőkeményfalva, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Segesvár, Erzsébetváros, Medgyes, Balázsfalva.

Kis-Küküllő
folyó Erdélyben. A Kis- és a Nagy-Küküllő összefolyásából kialakuló Küküllő folyó Balázsfalva közelében egyesül és Mihálcfalva mellett torkollik a Marosba. A nevében szereplő küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe és jelentése kökényes. A Görgényi-havasokban ered a Bucsin-tető közeli 1150 méteres magasságból és Balázsfalva mellett egyesül a Nagy-Küküllővel. Hargita, Maros és Fehér megyéken halad át. Sokszor a heves esőzések miatt megáradt a kis folyó és elöntötte a falvakat és a hozzájuk tartozó határokat. 2002-től kezdődően megerősítették a falvakat védő gátakat. A Bözödújfalusi-víztározó is az árvízveszély csökkentéséért épült. Települések a Kis-Küküllő mentén: Parajd, Szováta, Sóvárad, Kibéd, Makfalva, Erdőszentgyörgy, Dicsőszentmárton, Ádámos, Mezőkirályfalva, Küküllővár, Zsidve, Szépmező, Szancsal, Vámosgálfalva és Balázsfalva.

Nyárád
a Maros bal oldali mellékfolyója, Erdélyben. A folyó a Görgényi-havasokból ered 1239 méter magasból. A hossza 89 km. Nyárádtő környékén torkollik a Marosba 300 m-en. A Nyárád völgye a középso és alsó szakaszon kb. 2 km széles, ami az átlagos vízhozamot figyelembe véve szokatlanul szélesnek számít. A völgy aszimmetrikus jellegu, a folyó a völgy jobb oldalán helyezkedik el.

Ezután következzen a bejárt részletes tájak ismertetése időrendi sorrendben. Egy kis instrukció a szövegek közötti képekről - dupla - bordó keretes képek kattintásra új lapon nagyobb képként jelennek meg, sárga keretes kép álló és nem nagyítható - bordó keretes animációk az élménybeszámolónál szintén nem nagyíthatóak. Jó szórakozást kívánok!