A KÉPVERSEKRŐL... még egyszer a gyűjteményemről...

A legelső KÉPVERSEK az Ókori Görög literatúrában, majd a Hellenisztikus művészetfelfogás hagyományaiban találhatók. Fennmaradt nevek és képversek közül álljon itt egy pár: Dosiados - First Altar; Vestinius - Second Altar; Simias - The AXE. A római irodalomban is akadt művelője. A műfaj CARMINA FIGURATA néven élt tovább. Fennmaradt ebből a műformából, Francois Rebelais, 1537-ben írt Pantügjé-ből a Bachussról szóló részben egy borosüveg alakú versike is. E műforma egyik híresebb művelője neve Leavius volt, aki háromszögletű verseket fabrikált és hagyott az utókorra. Maurus R. Magnentius és Venatius Fortunata kereszt alakú versei a 17. századi német irodalmárokat is megihlette. Angliából a 16. századból két híressé vált költői névvel is találkozunk a műfaj útján. G. Herbert (1593-1633) English Metaphysical poet (lásd Easter-wings c. madárszárny formát, vagy az ALTAR-t), és Thomas Watson neve jelzi az utat. Shaped Poem-nak nevezik ezeket a formákat, majd Pattern Poetry gyűjtőnévvel látják el a korai képverseket. A reneszánsz irodalomban alkalmakra írt versekben szintén teret kaptak a képversek, kereszt, kard, madár, virág alakokban. A német képverset alkotó jelentősebb költők között tartják számon, Laurentius Albertus-t, és Georg Philipp Harsdörfler-t. Sokáig éltek ezek a műformák a német Jezsuiták halottbúcsúztató verses írásaiban is. A hosszú időkre feledésbe merült képverset G. Apollinaire fedezte fel és hozta divatba újra Franciaországban az új utakon kísérletező művészek között. A tizenkilencedik és a huszadik század fordulójának élén a futuristák, dadaisták - az avantgárd tovább próbálkoztak a képversekkel. Apollinaire Képvers-nyitányát óriási érdeklődés követte, ami kiterjedt az egész világirodalomra. Első képverse 1914 július 15.-én jelent meg a LES SOIRÉES de PARIS lapjain, LETTRE - óceán címmel. Ez volt az első CALLIGRAM.. Tőle származik e műfaj újabb elnevezése is. Vizuális költészetnek nevezte e műforma alkalmazását. A későbbi időkben Kalligrammák című kötetében írt képverseit halála után 1918-ban Magyarországon is kiadták. Ismeretesek Apollinaire: a Megsebzett galamb, a Szökőkút, a Korona, a Kalapos hölgy, stb. A neoavantgardisták sok képverset produkáltak. (Petőcz András: Hommage á Kassák). A 20. századi magyar avantgárd irodalmából Kassák Lajos, Barta Sándor, Tamkó Sirató Károly ismeretesek. A 20. század második feléből bőven találhatunk képverseket magyar alkotóktól is. Pl. Nagy László, Petőcz András, Tandori Dezső, Bujdosó Alpár, Géczy János hagyott maradandó anyagot e műfajból is (Géczy honlapja - http://www.geczijanos.eoldal.hu). Magyarországon, a legkorábbi képvers Janus Pannonius - egy Y alakú epigrammája. A 15. századból azonban számtalan képvers maradt fenn, ismeretlen alkotóktól, alkalmi versekként, latinul is - magyarul is, többnyire, ezek még a kódex-irodalom kézírásos technikájával íródtak.

Érdekes versformát kreált Kínában a 4. században élt SU HUI költőnő. Polindrome poem, vagy Star Gauge néven ismert képverse (2 verzióban) rekonstruálva megmaradt az utókorra. A négyzetes formában 29 X 29 sort szerkesztett úgy meg, hogy vízszintesen is és keresztben is olvasható szöveg jöjjön ki. A sok négyzetrács közepén a "SZÍV" jele áll. A Jin dinaszti uralkodása alatt magas pozíciót betöltő urát hódította ezzel a szép verssel vissza a házához - aki 2O évig más nőkkel élt... Selyemkendőre varrta a csillagok üzenetét - a versvarázs ereje csodát tett. Visszakapta férjét és mint a mesékben, örökké boldogan éltek, míg meg nem haltak.

A New York-i fogantatású FLUXUS művészeti csoportosulás számos tagja művelte a Visual Poetry-t. Dick Higgins a társaság egyik alapítója, állította össze azt a hatalmas Képvers-tanulmány anyagot, amit 20 éven át gyűjtött és könyv formában publikált. A legrégibb képvers amit a könyvében ismertet 17OO B. C-ből való, a sokat vitatott spirál-szürkeagyag korong, vagy Spiral disk. Kréta szigetén került elő az ásatásoknál. (DICK HIGGINS: PATTERN POETRY: Guide to an Unknown Literature - State University of New York, 1987)

A teljes világirodalomból csak egy-két példával szolgálhatunk itt az ismertetés keretein belül...

Nagyon szép anyagból válogathatnak a képvers gyűjtők az orosz futuristák révén. A ZAUM művészeti mozgalom is termékeny volt. Velemer Khlebnyikov és B. Lisistzky ismert úttörője volt az irányzatnak. Természetesen az olasz Marinetti által honosított futurista mozgalom volt az elindítója annak a művészeti áramlatnak, ami Párizson keresztül bejárta egész Európát. Akik nagy nyomot hagytak az egész művészeti életre, újabb és újabb izmusokat hoztak létre és hagytak maguk után. A DADA, a SZÜRREALIZMUS, az AVANTGÁRD, kubizmus, konstruktivizmus, modernizmus, egzisztencializmus, stb. - művészeti irányzatok folytatták az utat. A formabontás, az új utak keresése, az új világ születésének kohéziójában variálódtak, több - kevesebb megfogható művészeti sikerrel. A Visual Poetry, a látó és láttató művészeti formák művelői megpróbáltak mindent kifejezni és rögzíteni a világból. A képversek kora - újhullámként ismét lábra kelt az egész világirodalomban. Egyesek felfedezték, hogy a betűhalmaz és a kép kialakítása egyazon tőről származik, és a betűírás a betűkép kialakítása a képírásból formálódott, redukálódott alfabétára, ábécére. Így az új képalkotási formákat kutatva számtalan művész visszanyúlt az írás kialakításának kezdetéhez és születtek csodaszámba menő képversek. Ezek szerteágazóan, de folyamatosan új inspirációkat hoztak a vizuális irodalomban. A tizenhatodik századig Pattern Poetry név alatt négy kultúrából maradtak fenn képversek - görög, héber latin és angol nyelven. Később is alkalmazták a franciák és a németek a stílust, de ezeket az alkotásokat már Visual Poetry névvel látták el az irodalmárok. A szépműves tipográfia, az egész nyomdatechnika gyors fejlődése, a computerek széleskörű alkalmazása, az olcsóbb és gyors publikáció, új lehetőségeket nyitottak a vizuális költészet területén is.

Ma a hétköznap embere is közelebb került e műformához. Általános műveltségéhez nem csak a nyelv éke a vers ismerete tartozik, hanem az írás az ABC éke a KÉPVERS is. A művészetet nem lehet országhatárok közé szorítani. Ahány nyelv, ahány kultúrkör, a maga sajátságaival, a maguk módján hatnak egymásra és alakítják világnézetünket, életünket. Egyre több írásművel találkozunk, amik leírják, felfejtik előttünk a régmúltban élő varázslók, mágikus kultuszát a betűmágiák varázserejét...

Az amerikai Visual Poetry első markáns egyénisége a huszadik század elejéről E. E. Cummings kubista festő és költő volt. Ezra Pond-ot is ide lehet számítani a fiatalkori kínai versek átköltése révén. Később a Beat-ek közül G. Corso BOMBA versét készítette a Pattern Poetry hagyománya szerint. Majd a FLUXUS NEW YORK művészeti mozgalom tagjai fejlesztették tovább a konkrét és vizuális költészetet. A fiatal kanadai irodalom írói is szívesen eljátszanak e hatásában új műformával - el lehet mondani, hogy nemzetközileg is felzárkóztak a világirodalom nagyjai közé. Ma, a kortárs írók úgyszólván minden nyelven számon tartják és művelik e pár éve még ismeretlen műfajt.Ismeretesek a régi kínai sajátságos képversek ugyanúgy, mint a modern japán graphic poetry is - hozzátéve, hogy az Arab, az Orientál világ minden irodalmában szintén fellelhetők a képversek. Ez is bizonyítja az emberiség egyetemesség felé haladó, járható útját.

A RÉGI MAGYAR KÉPVERSEK ismertetése is részét képzi az itt található gyűjteménynek. Elsősorban Kilián István ismertetése és gyűjteménye alapján, majd Szombathy Bálint, szintén értékes munkássága révén. Több helyről ollóztam, idézeteket megjelölve a forrásokat, hogy az ismertetés bővebb legyen. Értékes dokumentáció Szombathy Bálint gyűjteményéből Simándi László (Ladislaus Simándi, 1655-1715) több nyelven írt képversei. Beemeltem Sófi Boglárka egyetemi kurzusáról - aminek tárgya a képvers több évezredes múltja - az Interneten elérhető anyagból több részletet is, hogy a képvers több szempontú fogalmával gyarapodjanak a tudásra vágyók. A II. világháború utáni idő magyar képvers irodalmát csak a publikációkból tudjuk számon tartani, illetve követni. Ha születtek is képversek, vagy a cenzoros politika miatt, vagy esetleg a nyomdatechnikai nehézségek miatt, nem lettek közölve... Én a régi magyar képversekről Killián István 198O-ban közölt ismertető írását olvastam először a hazai irodalomból. Szombathy írja, hogy ő már 79-ben szerepelt a Fiatal Művészek Klubjában képversei bemutatásával (majd 81-ben követte a Poetry c. képvers kötete), ettől korábbi dátumról nem tudok. A háború utáni hazai magyar irodalomban? A nyugati magyar költők, a Párizsi Magyar Műhely alkotó-szerkesztői kemény utat vágtak a magyar vizuális költészet területén. 1984/85-ben jelent meg Bujdosó Alpár: Irreverzibilia Zeneon kötete, Nagy Pál: Journal-in-Time és Papp Tibor: Vendégszövegek 2, 3 című kötete. A korábbi években már az Újvidéki Új Symposion közölt képverseket is bátran, akár a nyugati lapok. Magyar képvers antológiák, amik enyhítették a hiányt 1995-ig a következők: Kulcsár Szabó Ernő, Zalán Tibor szerkesztésében: Ver(s)ziók, 1982. A második KÉPVERSEK c. antológia 1984-ben jelent meg Aczél Géza szerkesztésében. Médium-Art antológia 1990-ben jelent meg Fráter Zoltán és Petőcz András gondozásában. VizUállásjelentés címmel L. Simon László adott ki egy válogatást a fiatalok képverseiből 1995-ben. 1984-ben jelent meg Petőcz András önálló kötete - A Betűpiramis, majd ezt követi két újabb a NON-FIGURATÍV és A JELENTÉS NÉLKÜLI HANGSOR címűek. 1984-ben adják ki Zalán Tibor - OPUS N3: KOGA című művét. 1986-ban jelenik meg TÉRÉRZÉS ÉS VÉNUSZ c. kötete Biró Józseftől. 1990-ben látott napvilágot Galántai György és Szkárosi Endre - SZELLŐZŐ MŰVEK című közös kötete.

A felsorolás nem teljes a magyar Vizuális költészet területéről, csak a beindulás idejeként rögződött az immár történelminek nevezett időben..

D. Nagy László