A csend bágyadtan ült velem a padon,
Majd hirtelen szétfoszlik, miközben hallgatom,
A városháza órája mily szépen zenél,
Dallama a magasból hozzám a földig ér!
Az őszi napsütésben a galambok
Keresgélnek serényen, hátha a magok
Földre hullottak, nemcsak a levelek,
S nem zavarják őket a sétáló emberek!
Csendes, őszi nap, kora délután,
Páromra várok, hogy munka után
Sétáljunk egyet az őszi napsütésben,
Úgy, mint egykor régen, kéz a kézben!
A nap átdereng a gyér lombok között,
A levelek nagy része már leköltözött,
A virágok még pompáznak a parkban,
De közeleg a tél, érzem csontjaimban.
Szökőkút csobogása a zenét körbefogja,
Az andalgók megállnak egy-egy pillanatra.
Majd továbbmennek, s napsugár vetül
A víz tükrére. A zaj varázsütésre elcsendesül.
Oly jó a nyugalom, mi lelkemben szétáradt
A lombjukat hullató platánok alatt.
Mint tömjénfüst...
Nem voltam angyal...
Furcsa páros
A szél mesél
Tükörképhez
Ha rózsát szakítasz...
Homo Ludens
Esti dal
Szeretlek, mint...
Egy érzés margójára
Vágyakozás
Törött szilánkok...
Abisszusz
Boldogságot már...
Circulum absolvere
Világ bolondja
Oly szép az éj...
Testemre jeleket...
Ó, de gyönyörű...
Ha vak lennék...
Oly sokszor...
Utolsó tánc
Virágok szirmait...
Gondolatok a temetőben
Nézőpont
Szegedi őszi emlék
Oly szép vagy...
Szégyen nélkül!
Halk futam...
Júdás evangéliuma
Feltétel nélkül!
Nekrológ helyett
Szerenád
Doni mementó, 1943. január
A tizenegyedik parancsolat!
Születés misztériuma...
Csend-élet helyett
Lehet-e...
Embernek maradni
Paradoxonok
Valahol Európában...
Szemben...a világgal
Lábnyomok
Szirének éneke
˝Boldogok a lelki szegények˝
Életemhez...
Mondd! Miért fél...
A holnap, messze van
Farsang paradoxona
Ősz búsong...
Megváltás?