Nem voltam angyal...

Nem voltam angyal, talán már nem leszek.
Nem dohányzom, és nem iszom alkoholt.
Ezért már oly sok barátom megorrolt.
De tartom magam! Ilyet én nem teszek.

Lett volna ok, hogy a pohárért nyúljak,
Hisz lázban égett agyam és a testem,
Mert oly szép volt az álmom, mit kergettem,
Utamon csak törött cserepek voltak.

Tudom, egyszer az álmok véget érnek.
Lelki gyötrelem a múlté, elillant.
Fohászom akkor nem mondom az égnek.

Az Úr szeme majd talán reám pillant,
S én intek neki: minden rendben van.
Nem kell segítség! Tőle nem! Biztosan.

Arthur Rimbaud költeményeit olvasgatva az Esti imádság című verse (fordította: Babits Mihály)
ihlette ezt a verset.