Ének a csillagokhoz
Nincsen semmim se
csak a csend ül velem
üres hangot csendít meg
s én a kezembe veszem
Nincsen senkim sem
csak a bőrömön a fény
fehér teste megpihen
vállamon sír szegény
Látod, már nem félek
A csillagoknak felelek
Kapok, pedig nem kérek
Nem várok, mégis remélek
Nincsen semmim se
csak a csend ül velem
üres hangot csendít meg
s én a kezembe veszem.
