LAKÓK
Csillaglakó és földlakó és űrlakó mind a hárman
összetéve, összehúzva a kozmikus nagyhazában.
Összenézve, csodálkozva,hitetlenül mindahányan.
S Csillaglakó mindannyiunk dicsőséggel világítja.
A Földlakó megmutatja,merre visz a folyók útja,
és Űrlakó elárulja, van-e bárki Ősi Atya.
Közös házunk nem dönti meg galaktikus forgószél sem.
Közös lábunk méltónlépked a kozmikus messzeségben,
közös arcunk szigorúan néz tirátok.Talán még nem?
Kinyomoztuk ügyesbátran, a fekete miért fehér,
rendszeresen imádkozunk a sírunknál a mindenér'.
S a hegy, amit megépíténk, mindenüvé elérfelér.
S önarcunkon csattan, ha kell, kozmoszkoszos óriástenyér.
Nem szükséges lélegeznünk üressemmi vákumléget,
húsos falat nem tüzel és nem hevít és nem is éget.
S univerzál-beszélésünk sosem soha nem ér véget.
...
MŰVEK
- A haladó
- Írói szózat
- Nemcsak messiás
- Az igazság van
- Jóvá
- A sétáló
- Lázadók himnusza
- Előre!
- Elmélkedő isten
- A béna kozmosz
- A vagyokba zárt vagy
- Ikrek
- Metamorfózis
- Mozog a föld
- Gondolatok a Peipsi-tónál
- Pillantás Nürnbergbe
- Önbizalmunk
- Világi
- Átok
- Mi (és ti)
- Ló, lovas
- Lakók
- Bevezető az emberiség eposzához
- Tovább
- Jambikus
- Bűnösök és emberek
- "Isten szava"
- Háború van
- Létezés
- Utolsó napokra
- Újoncozó
- Tavalyi óra
- A fej
- Telefon
- Század-os
- Nyitni
- P.D. sírjára
- Nándor tolla
- A falra
- Imádság (helyett)
- Az első ember eltöpreng
- Haldokló diktátor végszava
- Csillagszó
- Csönd van
- Az ágy
- Nem kell túlélni az Urat
- Johan Kehlen
- Formásan
- Színesen
- Egy nagy utazás