A sÉtÁlÓ
Nézd, előttünk egy csatornafedél.
Rajta tedd félre és beleessél.
Nem dukál hozzá semmi lajtorja,
van fejed-kezed, másszál le oda!
Mi van odalenn? Az, ki leüt és
a vak meg süket megsemmisülés.
Markolja lelked bronz- vagy rézangyal,
néki vallj és gyónj és Mindent mondj el!
Őt nem csábítja alma, se kígyó,
esetleg mégis, neki épp így jó.
Rája is kiált a te énedre:
(égbe emelt fák fölé érkezve):
Lásd, a földiek ülnek szobrodra.
Hidrogén-oxid? Terrakotta?
Faragd ki magad, íme egy szikla,
ott a fő, a törzs, s ugyancsak itt a
nyíló bús ajak, vajon ezt mondja:
együtt sétáltunk, van még csatorna?
...
Bensődből hallom, énekel a blues,
külsődből parfüm... de valami bűz...
MŰVEK
- A haladó
- Írói szózat
- Nemcsak messiás
- Az igazság van
- Jóvá
- A sétáló
- Lázadók himnusza
- Előre!
- Elmélkedő isten
- A béna kozmosz
- A vagyokba zárt vagy
- Ikrek
- Metamorfózis
- Mozog a föld
- Gondolatok a Peipsi-tónál
- Pillantás Nürnbergbe
- Önbizalmunk
- Világi
- Átok
- Mi (és ti)
- Ló, lovas
- Lakók
- Bevezető az emberiség eposzához
- Tovább
- Jambikus
- Bűnösök és emberek
- "Isten szava"
- Háború van
- Létezés
- Utolsó napokra
- Újoncozó
- Tavalyi óra
- A fej
- Telefon
- Század-os
- Nyitni
- P.D. sírjára
- Nándor tolla
- A falra
- Imádság (helyett)
- Az első ember eltöpreng
- Haldokló diktátor végszava
- Csillagszó
- Csönd van
- Az ágy
- Nem kell túlélni az Urat
- Johan Kehlen
- Formásan
- Színesen
- Egy nagy utazás