Szépirodalmi alkotások az Irodalmi Rádió szerzőitől

Szebeni Sándor: Nem porladunk

szebenisandor — Thu, 17 May 2012 08:50:13 +0000

Átfűtheti-e a tűz
a vének csontját vérét
angyal száll a körhintán
duzzadó keblű szépség

kifestett ajakcimpák
frissen fényezett fogsor
ma erre járt a drága
boromból futva kortyolt

jövendőmondó angyal
jött isteni malaszttal
nem élünk majd föld alatt
a földbe nőtt halottal

fényes vizekben úszunk
nem porladunk a földben
kijárunk ligetünkbe
s szeretkezünk a zöldben

Szebeni Sándor: Napisten kegyelme

szebenisandor — Thu, 17 May 2012 08:36:22 +0000

Arany fényszálaival
eged sűrűn beszövi
s hogy a földről felszállhass
terhed magára veszi

számba vesz bárdot taglót
tüzet vezénylő kardot
levágott állatfejet
s szétroncsolt emberarcot

félelmetes ökleid
hűségét és haragját
zilált idegeid közt
sebészkés villanását

évek kristály-mérlegén
lelked gyémánt-világát
sorsod ezer keresztjét
szíved minden halottját

Szebeni Sándor: A halál foglya

szebenisandor — Thu, 17 May 2012 08:26:32 +0000

Üstökösök üstökén
csillag-csikók sörényén
mint búza közt a konkoly
mindig a latrok élén

felbuzog kilövődik
sistergő csillag-láva
beteljesül a jóslat
csillagom szent halála

mágikus bolhapiac
csoda-ámulatában
fenséges magzatburkod
repedésén beláttam

mint hamvába hullt dallam
mint jégbe fagyott illat
a halál foglya lettél
falánk fekete csillag

Szebeni Sándor: Elbukod

szebenisandor — Thu, 17 May 2012 08:08:03 +0000

Füttyjele száll a légben
jelt ad a támadásra
sínen a régi mozdony
zakatol útján járva

evett izzó parazsat
az táplálta szent hevét
léte piros hajnalát
s perzselő tüzes delét

egemen izzó gömbök
arany fényében arcod
hiába kard és páncél
elbukod dicső harcod

fejed fölött a tagló
sújtásra vár meredten
ez nem az ember napja
az égben sír az isten

Selmeci György Ferenc:Mákony Károly az első Gyurcsány-házbeli uralkodó

selmecigyorgyferenc — Wed, 16 May 2012 15:38:26 +0000

Gyurcsány közvetlen a férfi menopóza előtt csinálta Mákony Károlyt. Az angol Erzsébet királynő -tudja a franc, hogy már hány száz éves-, személyesen jött tisztába tenni az új uralkodót, a hatalmas -90 000 négyzetkilométeres-, magyar birodalom kóser királyát. A szűk család körtáncot járt, mert ez az ő mániájuk, amikor kerengenek és leng a pajeszuk. Aztán a MAZSIHISZ főrabbija körbemetélte a felkent királyt. A világmédia tolongott. Persze azonnal elfogták Orbán kormányát és kobra méreggel megmérgezték. Ez teljesen normális cselekedet volt, mert az útjukba álltak, csángó királyt akartak és kiszakadni a velejéig rohadt Európából és újra elkezdeni nyilazni, sámánkodni és Szlovákiát alaposan móresre tanítani, tervük volt az is, hogy legalább 60 000 szerbet lőnek Újvidéknél a Dunába. Nos ebből nem lett semmi. Elkezdtek a galíciai zsidók beszivárogni, először ezresével, aztán már meg sem lehetett számolni őket. Probléma volt, hogy az öt éves Mákony Károly király, még csak mekegett, egyesek szerint oroszul mekegett, mások szerint jiddisül, néhány egzaltált nyelvész szerint a nagy király eszkimóul gagyogott. Ez lett a sorsunk. A nyomor szeerncsére -hogy ne tévesszünk realitást-, keményen tartotta magát. A 459 éves Apró Antal királyi pecsétőr lett, -nem vették tekintetbe hogy démence-ban szenved-, aztán feltámadt Kun Béla az első kommunista rablófőnök, akit a Parkinason-kór gyalázott meg. Gyurcsány Ferenc nyugalomba vonult és szakdolgozatát eszegette, erre biztatta a Párt, és ő teljesítette is. Aztán valami primitív galiciai zsidó közösség megkaparintott egy magyar parasztlányt, átvágta a torkát és vérét a kenyerükbe sütötte. A felháborodott falusiakat elküldték a bús picsába, egy szefárd rendőrezredes megfenyegette a falut, hogy írmagjáig kiirtja. Erre az ügy meghalt. Szegény II. Károly még kilenc éves korában sem volt szobatiszta, de voltak gój rabszolgák, akik pucolták. A felügyeletével megbízott pszichológus sajnálattal közölte, hogy a nagy király autista. Másnap a pszichológust átvágott torokkal találták meg egy kültelki grundon. Az angol diplomácia kijárta, hogy Bratislava neve mellé vegyék fel Pozsony nevét is. A szlovákok erre vasutakat robbantottak, magyar sportolókat vertek félig halálra, de aztán az ügy elcsitult. 15 éves korára I. Mákony Károly különös, nagy, trópusi pókká vedlett. S ezért nem lehetett bemutatni a médiának. Rejtegetni kezdték. Senkivel nem érintkezhetett. Az agg Apró Antal és Első Dobrev Klára irányította az országot, ahol a nyugdíj már megszűnt. Gyurcsány bujkált, lelkére legyen mondva, nem vállalta fel ezt a káoszt. Apró Antal telefonon sürgős új tatárjárást követelt, de ebbe a nagyhatalmak nem nem egyeztek bele. Maradt a rohadt káosz, és hogy Gyurcsány Ferenc rászokott a cellulóz evésre, másra nem is gondolt. Egy május elsejei ünnepségen I. Mákony Károly egy luftballonnal elszállt a büdös picsába. Magyarország magára maradt, mint mindig akár egy erdei pinty.

Selmeci György Ferenc : Fogászat

selmecigyorgyferenc — Tue, 15 May 2012 16:54:13 +0000

Elhelyezkedett, uram? Nyújtsa ki kényelmesen a lábát. Nyissa ki a száját. Egy kis tükörrel fogok vizsgálódni, ez nem lesz fájdalmas. Jelezzen a kezével, ha fájdalmat érez. No, lássuk. Jó Úristen az ön összes foga pudvás, az elsők tördeltek és csonkák. Ez nem fájt önnek? Nem. Közölnöm kell, hogy egy vérmérgezés megelőzése miatt ki kell húznom az összes fogát. Beleegyezik? Rendben. Kérem a fájdalom csillapítókat. Öt szúrást fog érezni, utána az ajkai is elzsibbadnak. Így. Megy ez. Fogót kérek. Nem érez semmit? Nem. Akkor nekikezdek. Itt az első. Milyen büdös hátsó rágófog. Remélem operációra nem lesz szükség. Hányadik ez a fog kisasszony? Azt mondja, hogy a 22. Jól számolta? Folytatom. Na! Immár nincs foga, nincs rossz foga a szájában. Lekezeljük a vérzést, ez egy fél óra, utána svéd műfogsort fog kapni. Tudja, a skandináv orvosi segéd eszközök párjukat ritkítják. Legyen nyugodt. Lám, már nincs is vérzés. Balzsamot alkalmazok, aztán behelyezzük a műfogsort, ami ki-be vehető és könnyen pucolható. Elég erősnek érzi magát, hogy távozzon, vagy hívjunk mentőt? Semmi akadálya. Ha akarja egy asszisztensnő elkíséri. Akkor megegyeztünk. Egy hét múlva jöjjön kontrollra és gyakran fertőtlenítse a száját. Viszont látásra, uram, eredményes gyógyulást! Minden jót!

Selmeci György Ferenc : A mostani év szürkesége

selmecigyorgyferenc — Tue, 15 May 2012 09:51:07 +0000

Nem volt még ilyen év. Szürke, mintha a felhők felhalmozódtak volna és mozdulatlanná lettek. Csak emlék, vagy hipotézis a Napkorong. A tél tavaly novemberben kezdődött, s még mos is tart, pedig írjuk a májust. Mi ez? Büntetés? Kit büntetnek? S miért? Lehet én vagyok a Föld egyetlen lakója, s maga bűnös, akiknek már kezdete baljósnak ígérkezett? Ezért e roppant tél? Látni itt-ott embert, amiket a biológia már pár millió éve nagy sorozatban gyárt. Rájöttem, hogy valami óriást keresek -ezt elpanaszoltam az elemgyógyintézetben is-, hogy mint végzetünk okát, megpróbáljam megsemmisíteni. Lehet az óriás annyira nagy, már láthatatlan, érzékelhetetlen és ez jelenség veszélyesen rejti őt. Ő az, aki ítél és büntet. Ki, hogy van, én bűnösnek érzem magam, mert a lehetetlen RENDSZER megakadályozza a szeretetet, a szeretet létét és gyakorlatát, majd reflexekbe zár.

Selmeci György Ferenc : A kersztény isten akasztása

selmecigyorgyferenc — Mon, 14 May 2012 18:08:52 +0000

Isten egy jegelt vödörben ült. Ez volt utolsó kivánsága. Már készítették a bitót. A hóhérok ünnepi gúlába álltak. Egy cigányzenekar is játszott. Isten vacogott, de mosolyogva, azt hitte a szerencsétlen, hogy hatalma örök és teljes. Akkor a bíró -egy Goya figura-, intett, hogy kezdődhet a kivégés. A vödört felborították mire Isten összefüggéstelenül ordibálni kezdet, de senki nem figyelt rá. Matróz kötéssel helyezték torkára a zsinórt. A bíró hozzá lépett és azt mondta: “Mindez azért van mert megöltél egyetlen gyermeket.” Aztán a hóhérok megragadták felhúzták a bitóra, ráakasztották a kampóra és kirúgták alóla a sámlit. Ott himbállódzott a Teremtő. Aztán kék lett és felállt a fasza.

Rózsa Iván: Ilyenek már csak az emberek

rozsaivan — Mon, 14 May 2012 17:15:47 +0000

Rózsa Iván: Ilyenek már csak az emberek

Egykor az értelmiség viszonylag egységes volt;

Tudtuk, mit kell tagadni.

Már legalábbis azok lelkében nyugalom honolt;

Akik nem akartak betagozódni.

Aki igazán értelmiségi, sohasem adja fel a függetlenségét;

Tudja, mivel járna ez.

Aki feladja, nem éli át igazán értelmiségi létét;

Nem tudja, diplomája mire kötelez.

Nagy különbség van értelmezésemben entellektüel és értelmiségi között;

Tízből nyolc „értelmiségi” csupán entellektüel.

Csupán karriervágyból tanult, sorsa entellektüel társaihoz kötött;

Csupán magára és hűbérurára ügyel.

Elszállt egy hamis rendszer, és elszállt az értelmiségi egység;

Nehezen tudjuk immár eldönteni, mit kellene igenelni.

Lejáratták az entellektüelek az új rendszert is, könnyű szívvel tették;

Mindig pontosan tudják, mit kell cselekedni.

Akik független értelmiségiek voltak, sokan kényszerből „választottak”;

Sajnos, az új világ ezt követelte meg.

A sok szekértábor közül az egyikbe besoroltak;

Mindent tagadni, egy idő után már nem éri meg.

Partizánok módjára lecsapnak vélt ellenségükre a sötét erdőből;

Kell ehhez manapság bátorság?

Egykori értelmiségi társukra lőnek, aki nem tudja, a támadás ugyan kitől?

Kimaradni a buliból botorság.

Lövészárokba ássa szinte mindenki magát, és találomra kilő;

Valakit majd csak eltalál.

Aki nem fedezi magát minden és mindenki elől, a sorból kidől;

Sorsa sérülés vagy idő előtti halál.

A sok rossz lehetőség közül a legkisebb rosszat választjuk félve;

Ez már csak a helyzet.

Ki lesz az áldozat, akit keresztre feszíttethetünk végre?

Ilyenek már csak az emberek.

1995. augusztus 28.

Rózsa Iván: A lényeg nem változott

rozsaivan — Mon, 14 May 2012 17:13:37 +0000

Rózsa Iván: A lényeg nem változott

Ír sört, olasz bort, francia pezsgőt is ihatsz most már, de a lényeg nem változott.

Hisz van, aki mindennap kövidinkát vedel, sorsa elátkozott.

Kínai, arab, indiai étteremben is ehetsz most már, de a lényeg nem változott.

Hisz van, akinél havonta kerül csak hús otthon az asztalra, sorsa elátkozott.

Kiwit, banánt, narancsot most már mindig lehet kapni, de a lényeg nem változott.

Hisz van, akinek nem telik gyümölcsre, sorsa elátkozott.

Divatosabb cuccokat hordunk most már, de a lényeg nem változott.

Hisz van, aki turkálókból öltözik, sorsa elátkozott.

Járhatunk most már szabadon Nyugatra, de a lényeg nem változott.

Hisz van, akinek nincsen pénze utazni, sorsa elátkozott.

Színes tévénk, videónk, parabola antennánk is van most már, de a lényeg nem változott.

Hisz van, akinél rég kikapcsolták a villanyt, sorsa elátkozott.

Jobb kocsi van most már a fenekünk alatt, de a lényeg nem változott.

Hisz van, akinek most sincs autója, sorsa elátkozott.

Operabálba, vállalkozói estélyre is meghívhatnak most már, de a lényeg nem változott.

Hisz van, aki moziba sem jut el, sorsa elátkozott.

Rolex órában, Cartier ékszerben is parádézhatsz most már, de a lényeg nem változott.

Hisz van, akinek legfeljebb egy gyűrűje van, sorsa elátkozott.

Nercbundából, rókaszőrméből sincs hiány most már, de a lényeg nem változott.

Hisz van, akit mindig nyúznak, sorsa elátkozott.

1995. augusztus 15.