Pongrácz Ágnes: optimizmus

december 1st, 2013 Posted in A GONDOLATOK ÉRTÉKE 2013 ŐSZ - PÁLYÁZAT, Pongrácz Ágnes | No Comments »

féllábú félautomata félvezetők
félszegen félrevezetnek
és soha nem jutsz el a
féldrágakő félszigetre
– fél tégla félház
először csak
fél évig voltam a félház foglya
aztán
tizenkétszer fél évre lettem az

félkegyelmű félistenek
félelmetes félcipőit félresöpröm
félárnyékban féltestvérem félsz-e

fél tégla félház
félasztal
félszék
félfogas
félfolyosó
– félút
félabrosz
félpohár
féltányér
félkanál
– félholt
félélet
amit lakásmegosztásnak becéznek
s amikor rájössz
hogy mi ez
már egy elvált félarcú félnyomorult vagy

félház-rondó
francia refrénes versforma
visszatérő sorral
fél tégla félház
veszekedés
két épnek tűnő felbontott
tartós tej a konyhaszekrényben
buggyant
fél tégla félház
WC-papírt azért nem vesz
mert a munkahelyén végzi el a dolgát
nem vesz mást sem
így aztán mindegy
fél tégla félház
veszekedés
éjjel ittasan hazaérve
nincs akivel beszéljen
fél tégla

nincs
de van
félház

én nem szeretném elvenni a másét
de kérem az enyémet
a hátralévő féléletem
meg az egészet
merre van a rondó vége
fél tégla félház

tizenkétszer fél éve vagyok a félház foglya
tégla lettem
beépültem
és most először mesélek róla

tégla ház ember
virágzó-hála Isten felé
mert élek

milyen a mennyország
az én házam ott van
ahol imádkozom

Share

Pongrácz Ágnes: Ünnepek

december 1st, 2013 Posted in A GONDOLATOK ÉRTÉKE 2013 ŐSZ - PÁLYÁZAT, Pongrácz Ágnes | No Comments »

Tegnap rántott párizsi volt,
ma paprikás krumpli lesz…
… Egy olyan kést szeretnék,
amellyel a zöldséget pucolva,
meghámozhatnám az emlékeimet…

Mária hallgat,
sírnak mellette az évek,
ezüst-palástján gyöngyökké lesznek a könnyek,
egy Gyermeknek adja,
Mária hallgat.

Mondd, van-e menny, ahol elmerül egyszer a bánat?
Lesznek-e égi csodák, arany-ágra varázslat?

Mária hallgat,
a Gyermek a gyöngyöket méri.
Kétkarú mérleg.
Egy felén sorban az angyalok állnak.
Nincs már több angyal,
Mária hallgat.

Ha elmosogattam a tányérokat,
megtisztíthatnék néhány ablakot…
… Kinek hazudom, hogy nem fáj?!
Magamnak? A világnak?…
Gyávaság.

Mária eltűnt,
egy poros úton állok,
mellettem egy ház,
a házon felirat:
“Fogadó a két rozmárhoz”,
Mária eltűnt,
bemegyek.

Odabent, a padlón nehéz faasztalok, padok.
Üres a terem.
Várom a rozmárt, legalább az egyiket.
Jézus, az ács jön,
szemben velem leül:
– Ilyennek képzelted a Mennyországot?
Körbenézek,
egy petróleumlámpában a láng remeg…
– Uram, ezért?! Egy koszos kocsmapadért szenvedtem éveket?
Jézus nevet:
– Még visszamehetsz…
Utánam szól:
– Élj jól!

Mosolygok, amíg darabokra vágom a krumplit,
s talán valóban meg kellene törölnöm egy ablakot…

Mária előtt térdelek,
kezeim kulcsolom.
Ezüst-palástjáról
olvadva-kacagva hullnak a gyöngyök a földre,
csillagokká lesznek.
Holnap havazni fog.

Mária előtt térdelek,
magamnak semmit nem kérek,
csak Neked –

Mondd, van-e szebb hely a földi világnál?
Itt, ahol új napon új csoda kél,
kell-e a szürke varázslat?
Bírd el a jót, és
várnak az ünnepek égi hazádban…

Share

Pongrácz Ágnes: Kánikulában

december 1st, 2013 Posted in A GONDOLATOK ÉRTÉKE 2013 ŐSZ - PÁLYÁZAT, Pongrácz Ágnes | No Comments »

harmincnyolc fok
pokol
a légrészecskék a fejünkre esnek
a tájból rettenve ég a zöld
és talán már önmagát sem hűti le az Isten

idebenn jó
a zene útját járom
meghitt pillangók repülnek szívemre
majd elszállnak
ha véget ért a dallam

hol vannak a gondolatok
az én világom elférne egy dalban

aludni kellene

odakinn a hőség már elfoglalt minden helyet
és nekem sincs semmim
csak te vagy

egyszer
egyszer régen
kislány-koromban
három vagy öt évesen
a térdemen forogtam
a szőnyegen

úgy pörögtek a minták

s akkor hirtelen
egy bálterembe értem
palotást jártunk
én csak egy férfit néztem

azután ültem és vártam
palotást jártak
a férfi elment
a szűk folyosón fáklya

lángoló üresség

látod
megöregedtünk
mire
rád találtam

Share

Pongrácz Ágnes: lélekfa

december 1st, 2013 Posted in A GONDOLATOK ÉRTÉKE 2013 ŐSZ - PÁLYÁZAT, Pongrácz Ágnes | No Comments »

a görcsök gyötrik a testemet
egy törött ágam a Holdat tartja
elmennék innen de nem lehet
vagyok a világ s gyökerek rabja

Share

Pongrácz Ágnes: Napló szeretteimnek

december 1st, 2013 Posted in A GONDOLATOK ÉRTÉKE 2013 ŐSZ - PÁLYÁZAT, Pongrácz Ágnes | No Comments »

add nekem Uram
a fekete sóhaját a Földnek
hogy gyöngyszemekké olvasszam benne
a cseppekben keringő bánatot

ma elmaradt a Mária-búcsú
mert a Szűzanya könnyeket adott az égnek
és felázott a forráshoz vezető keskeny út
hallottad
olyan furcsán harangoztak délben
nem volt ez haragos
és nem volt szomorú
csak a lelkemet égette a kongás
– valami fontos nincs közöttünk mégsem
no nem baj majd délután a templomban
Váralján imádkozunk
– ott gyorsabban száll fel az ének

már alszik a nyár
de még zöldek a lombok
s ha felbukkan itt-ott
egy-egy vörös levélke
nem tudni róla
hogy búcsúzni készül
vagy vágyik a fényre

mostanában egyre gyakrabban érzem
hogy a gondolatok elhalkulnak bennem
nagy zajjal törnek elő a szavak
a fejemben
de aztán ugyanolyan hirtelen
ahogyan jöttek
a semmibe szaladnak
így aztán
rím-rongyok röpködnek körülöttem
reggelente
és én magamra venném őket
hidd el
de attól félek
hogyha meglátják a szakadt ruhámat
akkor kikacagnak

rakj Uram
még több mézesmadzagot
kenyérre és vérre
már úgyis eltévedtünk
végleg
a gyónásunk csak propoliszos morgás
mert lidérces
ha a szeretet nincs a tettekben mérve
és a kihűlt fekhelyekre ér el az áldás

szerdánként szörnyek születnek
ajtónyikorgásokból bújnak elő
és meztelenre korbácsolják a népet
nincs túl sok dolguk
mert egyre kevesebb földlakó
öltözteti ünneplőbe a lelkét
és ha jól megnézed
akkor te is láthatod
hogy akik a Holdra mennek
már azok sem csodát
hanem wifit keresnek

tegnapelőtt még esett
aztán tegnap délben aranyló parazsak
szökkentek a légbe
és ma reggel is ezerszínű ragyogással
ébredt fel a Nap
– az idő mindig változik
az emberek
kegyetlensége
és
az emberek
nagylelkűsége
évezredeken át
ugyanaz
– változatlanul
ugyanaz
amikor a nővéremtől egyszer megkérdeztem
hogy milyenek a verseim
azt mondta
olyanok mint egy rossz álom
– a rossz álmokat nem szeretjük
pedig mindennek megvan a maga haszna
a nagyon rossz álmoknak például az
hogy nagyon jó felébredni belőlük
a szívemből szólt
egy ócska dallam
s maradtam fényben
én az angyal
tényleg szörnyű lehet
hogy csak ilyen közhelyeket
tudok adni neked
de
gondold végig
velem tartottál-e
egészen idáig

sziklákon élek
a föld marasztal
… Üdvözlégy Mária
telj malaszttal
a szívedhez szól
egy ócska dallam
s ím előtted állok
én az angyal

Share

Pongrácz Ágnes: citromos

szeptember 2nd, 2013 Posted in Pongrácz Ágnes | No Comments »

a citromos álom
gyors finom és egyszerű
a citromos élet
nehéz hosszú és keserű

bogárka bogárka
tegnap nem arattak
holnap nem kaszálnak
gumicsizmás lábat

eső hoz a nyárnak

a citromos sütemény elkészítését
mindig elfelejtem
a receptjét többnyire jól elteszem
így gyakran nem találom
az életet csak élem

bogárka bogárka
nekünk nem arattak
nekünk nem kaszáltak

nem éhezünk
s sírunk a kerek-világnak

amíg a citromos életet élem
néha arról álmodom
hogy a mennyországban járok
és körülöttem minden
finom és egyszerű

bogárka bogárka
neked sincsen pénzed
nekem sincsen pénzem
bogárka bogárka
üres a bukszácska
majd ád a Jó Isten
kenyérre kalácsra

a citromos álomhoz
kell legalább egy csomag babapiskóta
amit darabonként tejben
pár másodpercig megforgatunk
majd egy üvegedény aljára teszünk
– ez lesz az első réteg
erre kerül a gyümölcs
bármilyen gyümölcs jó ide
de szerintem legjobb az őszibarack befőtt
– ez lesz a második réteg
ezután következik a massza
amihez hat evőkanál cukor
egy citrom leve
és reszelt héja
egy nagy pohár tejföl
és két és fél deci felvert tejszín
szükséges
– ez lesz a harmadik réteg
bogárka bogárka
adott a Jó Isten
kenyérre kalácsra

a rétegezést
addig folytatjuk
ameddig a vers tart
ezután jégre tesszük
majd a hűtőszekrény kulcsát elrejtjük
vagy inkább mégse dugjuk el
mert úgyis megtalálják

bogárka bogárka

még-hogy-citromos-élet

Share

Pongrácz Ágnes: Szeress

szeptember 1st, 2013 Posted in Pongrácz Ágnes | No Comments »

szeress engem halkan
mint levél az ágat
szeress mintha lennék
gyökere a fának
szeress engem éjjel
csillagfénybe bújva
szeress mikor délben
harangokat húznak
szeress engem télen
szürke nagykabátban
szeress úgy mint akit
tündérek találtak
szeress engem gyáván
szeress engem árván
szeress a síkságon
s fenn a hegyek ormán
szeress
mert én vagyok a földed:
Magyarország

Share

Pongrácz Ágnes: Egyetlen

szeptember 1st, 2013 Posted in Pongrácz Ágnes | No Comments »

este volt és reggel lett
szárnya volt és ember lett

lesznek-e színek az alkonyi égen
hol van a sors mi a jókra ragyog

gyöngyöket érlel a tenger a mélyben
s pusztul a fény ha a vízbe hatol

reggel volt és nappal lett
ember volt és megdermedt

jössz-e bogárka a májusi fákra
várva a párod a tűz-tavaszon

két szemet adtak e szürke világra
s két kezet arra ha látsz Te karolj

nappal volt és éjjel lett
angyal volt és felrebbent

Share

Pongrácz Ágnes: Áttelelés

szeptember 1st, 2013 Posted in Pongrácz Ágnes | No Comments »

/Ábrahám Béla azonos című festményéhez/

alul a puszta
felül felhő-tenger
lebegő fényeken száll fel egy sóhaj

szürke gém
áll
az ág hegyén

szürke gém
amíg bordóba
meleg-barnába öltözött az ég
addig rád a Nap sötét gyász-ruhát adott
veled fázik a rét
és veled fáznak a meg-nem-született csillagok
szürke gém
veled fázom én is…
de ha egyszer véget ér a tél
meglásd
szárnyra kapunk majd
és lebegő fényeken felrepülünk
a meleg-barna égen
mint az egyszeri sóhaj…
(… a párod
tán rodoszi luxusnyaralásra vágyik
de elég
ha eljuttok a fészekrakásig
és lesz víz és lesz élelem…)

én…
… már régen nem vágyom semmire…
csak az Istent szeretném látni …

alul a puszta
felül felhő-tenger


szürke gém
apró bíbor-imákon
mind
áttelelünk majd

Share