Ocsenás Gábor: Az én tükröm

május 1st, 2013 Posted in Ocsenás Gábor | No Comments »

Vak tükröm előtt állva
száradó könnyfüggönyöm
fátyolán át
lelkem fehér botjával
kergetem a múlt
szerelmes napjait.

Vak tükröm előtt állva
belsőmmel ordibálva
káromkodva szitkozódva
énem zegzugába bonyolódva
vonyítva kérdezem
mit is ér a szerelem?

Vak tükröm előtt állva
egy jelért szóért
válaszért fohászkodva
egy ördögi kép villan felém
egy tiszta tükör és
benne én.

Tiszta tükröm előtt állva
„a mit dob a gép”?
sorsra reszketve várva
félve néztem szembe előre
és akkor te
megjelentél a tükörbe.

Share

Ocsenás Gábor: Az én kapualjam

május 1st, 2013 Posted in Ocsenás Gábor | No Comments »

Rám dőlnek a sikátorok
az éj tántorgó utcáin és
mintha a hold pislákoló
fénye is álarcot vetne a
ködben alig kivehető
tisztatekintetű hidegtől
könnyező szemedre.

Kabátom gallérját felhajtom
nyakam meszesedő rúgóit
behúzva megkarollak majd
az oltalmat adó kapualj
hajlékában kukáknak dőlve
málló vakolatok díszletében
lázasan keresem a szád.

Nyelved pajkos játéka
gyertyafényben úszó
pezsgőfürdős kádak
illatos fehér habjának
mámorító érzetét kelti
feledve körfolyosók rozsdás
korlátainak árnyképeit.

A hajnal kacsintva segít keresni
elgurult arany fülbevalód
szeméthegyek mocskában
csúszva mászva túrva
néha felegyenesedve állva
a megbánás füstje nélkül hiszen
Valentin napot térdepeltünk.

Share

Ocsenás Gábor: Nem védem a verset

január 18th, 2013 Posted in Ocsenás Gábor | No Comments »

Nem védem a verset
tisztemtől távol áll
az írott szó megmarad
a dal tovaszáll.

Nem védem a verset
ezer évek dalát
a múlt, jelen, jövő
summás tanúságát.

Nem védem a verset
a lélekgyógyítót
lángra lobbantó
olykor sorsfordítót.

Nem védem a verset
ő véd meg engem
néha simogatva
másszor felébresztve.

Nem védem a verset
hisz ő az egyetlen
ki kopogtatás nélkül
jár-kel a szívemben.

Share