Boross Teréz Ilona: Vígságomnak záloga

május 27th, 2015 Posted in Boross Teréz | No Comments »

ki sohasem akart nagy lenni

kamera fókuszába kerülni

tudja jól hogy mennyire pici

kicsiségének örül ennyi

Share

Boross Teréz Ilona : Szelídek szelídje

május 27th, 2015 Posted in Boross Teréz | No Comments »

Mülléder Marinak

esők áztatta karcsú réteken
dombok fennsíkjain sétálj
liliomok meséi közt
kacagj görögj gurulj puhán

nézz a hegyre patak szalad
tárd ki kezed örülj dalán
ne bántson semmi kép borús
hanga-szó műbeszéd talány

igaz jövőt mesél a szél
csendek mély-szövetébe lát
érintse homlokod a fény
végtelennek tűnik a táj

horizontján felel a Nap
tenger szaval sziklák falán
lábad mossa tiszta tavasz
templomok otthonában áll

Share

Boross Teréz Ilona : Teljes élet

május 27th, 2015 Posted in Boross Teréz | No Comments »

Számomra a család, a mi családunk, amelyet közösen építettünk férjemmel, nem a szenvedés helye,
hanem az otthon, ahol feleségként és édesanyaként a legteljesebb életet tudtam és tudom élni ,
mindazon dolgok , történések, tevékenységek mellett, amit régebben és most / hittanoktatás, versírás
közösségépítés, táborok vezetése, házaspárok lelki segítése, szegények istápolása, tanítás,
tánc, zenekar /teszek. A legteljesebb, a legodaadottabb élet. A legteljesebb életet tudom élni, mert minden
képességemet kamatoztatni tudom a családon belül és kívül, amire képes vagyok és amiket gyerekkoromtól
fogva tanultam a hajnyírástól kezdve a zenetanításig. A nekem Csodálatos Élet, mely Istenben gyökerezik,
rendkívüli rugalmasságra szoktatott nemcsak az időbeosztást tekintve. Alkalmazkodó képességre
tanított, hogy mindig tudjak a megváltozott körülményekhez igazodni úgy, hogy a Benső Bizonyosság, Isten szeretete vezet. Ez az állandó jelenléte Istennek akár örültem, akár sírtam, akár bánat ülte meg szívemet, mindig bennem élt, és él ma is.
Jézus megtanított arra, hogy ne a saját akaratom szerint, hanem Isten szeretetében éljek, minden
napomat az Ő Jelen-Léte hassa át.

A 12 élet, amit Istentől kaptam, bár csak 10 gyermekem született meg, arra figyelmeztetett, hogy
Isten az Élet, nélküle semmi vagyok. Ő az , aki erőt adott minden egyes terhességnél, hogy
leküzdjem az igen nehéz fizikai rosszulléteket 9 hónapig. Ő adott nekem
erőt a szüléseknél kicsiségemben. Ő segített legyőzni félelmeimet. Hiszen a szülés egy másfajta, hatalmas erőbedobást igénylő, erőnkön felüli tudatállapot, ahol fokozott fájdalomban kitárulkozik és találkozik a végtelen és a véges mikro- , és makro-világ. Ahol egyszerre vagyok teremtmény és teremtő, alkotott és alkotó ember, Isten munkatársa. Gyermekeim szemében olyan szép világot tapasztaltam, amilyet sehol máshol nem láttam még. Nem tudtam volna soha azt mondani, hogy egyik gyermekem kedvesebb a másiknál. Mindannyian egyformán fontosak voltak pici koruktól kezdve, noha minden gyermekem másképp igényelte és igényli szeretetemet. Minden életszakaszuk tele volt meglepetéssel,örömmel, bánattal. Megtanultam őket türelmesen nézni, szemlélni, tanítani.
Nagyon sokat kaptam és kapok ma is tőlük. Termő virágok, fák és egyszerre a gyöngyeim, akiket
Isten szeretete növesztett és növeszt most is.
Család. Az én családom. Egy pici közösség, melyre nagyon kell vigyázni! Vigyázni, élni a
szóval, tettel, megélni a türelmet, hűséget, vállalva akár az üldöztetést, kirekesztést, félreértést. Vigyázni, hogy a
család, – melyet olyannyira szeretek -, tagjai közül se gyermek, se felnőtt el ne vesszen.

Share

Boross Teréz Ilona : Jóvátétel

május 27th, 2015 Posted in Boross Teréz | No Comments »

Photo0001-229x300Édesanyám

Született 1943. március 20-án.

Legkisebb gyermekemet vártam, mikor édesanyám 2003. március 16. hajnalán meghalt. Testvéreim voltak vele utolsó óráiban. Bandival, férjemmel édesanyám lakására siettünk. Láttam édesanyám testét, hogy élettelen,nem lélegzik. Egy ember levetett ruhája, amely már nem kell a léleknek. Áronnal a hasamban ott ültem a test mellett, és nagyon furcsa volt megtapasztalni embersége anyagból szőtt ruháját, amely már elhasználódott, lélektelen. Húgom elmesélte, hogy felébredt, mikor édesanyám lelke egy hatalmas sóhajjal távozott. Ott ültünk mindannyian, a gyermekei és arra gondoltam, mennyit szenvedett. Eszembe jutott számomra csodálatos élete, csicsergő hangja, ahogy énekelt. A sok áldozat, amit minden gyerekéért tett és az elhallgatott tények, amelyek tönkre tették életét. A hazugságok, melyek körbefonták és még rokonságunkban is elterjedtek hogy aztán igazságként terjeszkedjenek tova. Tanúja volt sok igazságtalanságnak, a lehallgatásoknak ( amit persze az utóbbi években igazolt a történelem ), a besúgó rendszernek ( mely édesapámat halálba kergette) vétlen áldozata lett, mert bárkinek is próbálta jelezni a valós tényeket, lehülyézték és aztán rokoni segítséggel tönkre tette egy hazug, besúgó, pusztító társadalom.

Édesanyám már nem volt földi ruhájában, és ezt a tényt nagyon is valóságosan érzékeltem, ahogy ültem teste mellett a széken. Nem volt bennem szomorúság, inkább öröm, hogy hazatalált, megszabadult földi kötelekéből és nem szenvedett tovább. Persze fájt, hogy már nem lehet velünk, de tudtam, hogy neki már sokkal jobb, hogy Istenhez ment.
A léleknek a halál után nincs szüksége földi ruhára, amit testnek hívunk. Ezt látni, megtapasztalni olyan élmény volt, mely megmutatta azt, amit eddig is hittem. Istentől kapott lelkünk örökké él. Gondoznunk, szépítenünk kell testünket, de dicsőíteni nem szabad, mert lélek nélkül csupán élettelen anyag.

Mennyire fontos saját magunkat, a lelkünket szeretni! Gondozni szeretetben, jóságban. A Jelen – Lét minél teljesebb megtapasztalásában, minden tevékenységünkben a szeretet legteljesebb átadásában.

Édesanyám oly példa lett számomra, aki védekezni semmilyen erővel nem tudott, beszélgetéseink során mégis bízott benne, hogy majd egyszer a történelem igazolja őt. Megmaradt bennem csodálatos, őszinte egyénisége, amely oly színes volt, mint a természet maga.

Szeretlek édesanyám!

Share

Boross Teréz Ilona : Tökéletes hiteltelenítés

május 19th, 2015 Posted in Boross Teréz | No Comments »

a környező utcák hangszórói
kisuttogják egy ártatlan élet
gondolatözöneit
árulják a mindennapok
küzdéseiben eszébe jutott
több ezer gondolatot
a technika elszabadult féktelen hatalma
olyannyira dönti le az erőszak-nélküli
áldozat méltóságát
mint ahogy földre rugdosnak
egy védtelen kiszolgáltatott embert

Share

Boross Teréz Ilona : A látszat átütő ereje

május 19th, 2015 Posted in Boross Teréz | No Comments »

te csak vonogatod a jobb vállad

rózsaszín díszcsomagolás virít
kerettörténeten nagyot kacag
a nép bájitala gyorsan habzik
nevetés törvényes gúnya vakít
te vagy a belső fájdalmak és kín
az életünk nem színpadi felszín
a lassú halál kísérlete tündöklik

mit az álság oly pontosan készít
a látszat díszmasnik hurkán
fényes csomagolás alatt

az igazság oly egyszerű tiszta
az otthon melyre bűnödet teszed
szeretik egymást szülők gyerekek
már nem vonhatod vissza mit számít
tíz gyermekünk a fájdalmat issza
hisz nem tudod a fáradozás titkait
együtt játék gyümölcs – örömeit
a család az összekapaszkodott
nem enged hazug rothadó vádnak
nem adja bensőségét a maffiának

Share

Boross Teréz Ilona : Mily sudáran hazudik a média

május 19th, 2015 Posted in Boross Teréz | No Comments »

egy ember ő ennyi semmi más
átvágta fejeteket farkast és hiénát kiált
ha nem akarja azt amit a főguru meg akar tenni
még a liszteszsákot is rágalmazni ennyi
mit számít emberi tisztesség család
ha érdekeire fittyet hány a világ
emberek baj van az eszközökkel
még barátot is beárt súgónak kiált
a farkasok állnak egyik oldalt a másikon hiénák
és te elhiszed a hírt a bárány parolázik a hídon
nem mész el a hídig hogy lásd
rosszul mutatják szándékosan a hiénák
nyakadban ordasok ugatnak csak téveszd el egyszer
mintha öröm ünnep lenne az mi kegyetlen vegyszer
nem ez nem a hajnali nap gyönyörű fénye
egy elcseszett politikai alku reménye
hát tűnjön el ki meg akart maradni embernek és nem vált bábbá
kicsinálja mindegyik oldal mert nem alkudott és nem skandált

ő csak szeretni akart és szeretett
nem értette a gyűlöletfegyvert

Share

Boross Teréz: Nagyböjti hála

március 23rd, 2015 Posted in 2015 - Tavaszi pályázat, Boross Teréz | No Comments »

a mindig bennem élt bölcsőben
hordoztalak kenguruban hátizsákban
szegényes kopottas felsőben
az Erzsébet hídon át néztem rád
örvendeztél a megújuló
kivilágított szép Budapestnek
mint akit feltűztek a Vár aljára
le sem hunytad szemedet a mára
csak nézted a sok sok embert mint aki
érteni véled megszabdalt néped
ujjongtam a gyönyörű réten
a vitorlázó repülőréten
keresztül – kasul sétálgattam
kicsinyeimmel Budát Pestet
hidakon a szépséges estek
zenéltek templomok szelíd percek
játékra váró terek kertek
édesanyák édesanyja álma
Te vagy gyermekeim arcában
a rajzolhatatlan tiszta tárna
eszmélésemben kezdet jelen végzet
fagyos kezemben őrzött igézet
múltam voltál hajnalom várásában
családomnak adott gyöngédségeimben
esti altatások előtti
játszi mesékben a csöndességben
jelen vagy minden percemben mint aki
nem akar nem tud máshova menni
ott vagy minden arcban Te az Isteni
várakozásom teljessége méhemben
nappali vesződségem szegénységben
aki mindig vár és sosem hagy el
jelenléted bennem énekel
Te vagy a tűz szívemben lángoló
Te vagy hűségem zálogát tároló
aki megtart az emberfeletti létben
ahol eltűnt határok jelzik
kiszolgáltatottságom pólusát
és Te vagy mégis aki ápolsz
éledsz velem ha hackerek hada terem
mentettél halálos áramütésben
a megfeszítettség végsőkön túli
kitartó elesettségében

köszönöm a múltból forrásozó jelent
a jelenből kivirágzó jövőt
ahogy akartad ahogy akarod
kezedben nyugvó csöppnyi életem

Share

Boross Teréz Ilona : AZ IDŐ

február 10th, 2015 Posted in Boross Teréz | No Comments »

IGAZOLNI FOG

Share

Boross Teréz Ilona: Nem messze

február 10th, 2015 Posted in Boross Teréz | No Comments »

Jelet adsz le mint egy kamaszkölyök!
Eredményed ennyi ? Parancs? Lökött?
Hová tűnt büszkeséged a korral?
Miért hiszed, hogy más nem hallja mit forralsz?
Mért hallgatózol foggal, körömmel?
Miért lesel megvett engedéllyel?
Sarkantyúd az mire való?
Hazád? Hol van most hazád? Itt vagy ott?

Kit szolgálsz hazátalan itt lakos?

Lehetnél szerény, becsületes öreg legény!
Ki nem les, nem szól, végzi dolgát,
szereti a természetet, gyógyítja virágait,
megbecsüli kedves, gyönyörű-szép otthonát.
Tudja jól, hogy nem tud semmit. Hisz más a fű is,
ahol tízszer több ember él, hol az étel egy hétvégén
tizenötször több, mint ahol egy ember él.

Örülj kertednek! Ne akarj többet,
nehogy elrepüljön az a többlet,
amitől életed jóval több lett!

Kis kert, nagy kert egyre megy,
vidám dallal tele lett.

Share